Teljes tévedésen alapulnak azok a mai napilapokban megjelent híradások, amelyek szerint az állam azt tervezi, hogy kivonul a felsőoktatás finanszírozásából. Sem a minisztériumon belül, sem a kormányban nincsenek ilyen elképzelések vagy tervek – tudatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) csütörtöki közleménye.
A tárca szerint a felsőoktatási törvény éppen most elfogadott módosítása értelmében az egyetemek állami támogatása nem csökken, sőt a fejlesztési részhozzájárulásból befolyt összeg teljes egészében az egyetemeknél marad. Ennek nagyjából felét az egyetemi fejlesztésekre kell fordítani, másik részét pedig a jól teljesítő diákok tanulmányi ösztöndíjaira.
Ugyanakkor a közlemény megjegyzi: helytálló a lapoknak az a megállapítása, hogy a fejlesztési részhozzájárulás most elfogadott bevezetése csak a felsőoktatási reform első lépése. A legközelebbi tervek között szerepel egy felsőoktatási kerekasztal létrehozása. A tárca július 10-én hozta nyilvánosságra a reform tervezett lépéseit tartalmazó menetrendet.
A szocialista képviselőcsoport is határozottan cáfolja azokat a híreket, amelyek szerint a frakció vagy a kormány az állam kivonulását tervezi a felsőoktatás finanszírozásából – fogalmazott a párt frakcióvezetője. Lendvai Ildiókó közleményében azt írta: a szocialista frakció támogatja a felsőoktatás reformjának folytatását, a reform azonban a frakció álláspontja szerint sem jelenti azt, hogy a diplomaszerzés finanszírozásában nélkülözni lehessen a közpénzeket, az állami támogatást. Lendvai Ildikó közölte: a frakció érdeklődéssel figyeli a felsőoktatás lehetséges változásaival kapcsolatos, a sajtóban is megjelenő különböző szakértői, oktatói, hallgatói véleményeket. Maga azonban csak azokat a reformlépéseket támogatja, amelyek eredményeként a hallgatók az elhelyezkedéshez valódi esélyt biztosító, piacképes diplomát szerezhetnek, a képzés szerkezete ennek megfelelően kerül kialakításra, a tehetséges rászoruló diákok pedig az eddiginél nagyobb ösztöndíj, a tandíjmentesség, a költségtérítéses képzésből való átjárás segítségével a korábbinál könnyebben juthatnak diplomához.
Szabó mást mondott
Az OKM közleménye azt azonban elfelejti megemlíteni: a „tévedéssel” vádolt lapok nem tettek mást, csupán Szabó Zoltán szocialista politikus idézték, aki a parlamentben az oktatási és kulturális bizottság elnöke. Szabó szerdán, egy sajtóübeszélgetésen kifejtette: A tandíj mértéke emelkedni fog, elképzelhető, hogy az egyetemi oktatók nem maradnak közalkalmazotti jogviszonyban, s tervben van, hogy az általános iskolák után a gimnáziumokban is megszüntetik a felvételi vizsgát.
A szocialista politikus szerint olyan elképzelés is létezik, amely szerint a felsőoktatási intézmények helyett a hallgatók finanszírozására térne át fokozatosan az állam. Ebben az esetben pályázati rendszer útján támogatnák a hallgatók képzését, az első évben az addigi tanulmányi eredmény, azt követően pedig az egyetemen nyújtott teljesítmény alapján. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen átalakítás esetében az oktatók nem maradnának közalkalmazotti jogviszonyban – tette hozzá.
Nagy ívű hipotézisek?
A Magyar Nemzet által megkérdezett egyetemi rektorok egyike sem hallott a Szabó Zoltán által felvázolt elképzelésekről. „Most hallok először ezekről az elképzelésekről, és meg kell hogy mondjam, óriási meglepetésként ért. Leginkább nagy ívű hipotézisnek tudnám nevezni, amelynek előbb ki kellene bontani minden részletét, hogy egyáltalán el lehessen képzelni. Első hallásra azt jut eszembe, hogy ennek következtében a felsőoktatási intézmények közel fele rövid időn belül lehúzhatná a rolót” – nyilatkozta Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora.
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora sem hallott ilyen kormányzati tervekről, és nehezen tudná elképzelni, hogy ez az értesülés több lehet puszta félreértésnél. Némely „extra” magánegyetem kivételével a világon szinte sehol nincs olyan felsőoktatási intézmény, amely csak tandíjbevételből működik. Az is meghaladja a képzelőerőmet, hogy öt éven belül a lakosság ki tudná váltani a jelenlegi 220 milliárdos állami támogatási összeget – mondta.
Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora viszont szóbeszéd szintjén hallotta ilyen elképzelésről, de hivatalos tájékoztatás nem érkezett hozzá. „Nem csodálkoznék rajta, ha igaz volna a koncepció híre, de tartalmával nem értek egyet, hiszen állami támogatásra szükség van és szükség lesz a felsőoktatásban. Ha az oktatási kormányzat a felsőoktatás teljes bekerülési költségét a hallgatókra hárítaná, akkor az egyetemeknek igen magas összeget kellene kérniük” – jelentette ki.
(Magyar Nemzet, MNO)
Sunyít az orvosi kamara Magyar Péter hazugságai és hergelése ügyében
