Provokáló tehénszobor a Szent István-bazilikánál + Képriport

A kormány megszorító intézkedéseiről való figyelemelterelés lehet az érintettek szerint annak az oka, hogy elszaporodtak az egyházakat sértő közéleti megnyilvánulások. Legújabban obszcén tehénszobrot engedélyezett elhelyezni a liberális Budapest-vezetés a Szent István-bazilika előtt.

Magyar Nemzet
2006. 07. 02. 22:02
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Otromba egyházellenes provokációnak tűnik a Budapesten megjelenő Cowparade mozgalom legújabb megnyilvánulása. „Művészet, Budapest, másképp. Mindenkinek” – hirdeti a rendezők szlogenje, amelynek nyomán jó néhány tehénplasztika özönlötte el a főváros közterületeit, állítólag a világ harminc másik metropolisához hasonlóan. Amint azt lapunk fotósa is megörökítette, a budapesti Szent István-bazilika előtti téren egy tehén a kifordult hátsójával a katolikus templom homlokzata felé „mutat”, rajta felirat: „Ne nyalj!” A „tehéninváziót” támogatásáról biztosította Schiffer János szocialista főpolgármester-helyettes.

A Gyurcsány-kormány regnálása alatt e nélkül is megszaporodtak az egyházellenes jelenségek. A múlt szerdán a kisebbik koalíciós párt két ügyvivője a történelmi egyházak iskolái, szociális intézményei állami finanszírozásának az alapjául szolgáló vatikáni megállapodás felbolygatását sürgette. Ezután kiderült, a szocialista párt vallásos tagozatának tanulmányában azt javasolják, szüntessék meg az egyházakra és az egyházi személyekre vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat.

Az egyházaknak presztízsérdekük, hogy a társadalomban gazdaságilag is legális szervezetként, „kifehéredetten” jelenjenek meg – magyarázta lapunknak Tarjáni István, az MSZP vallásos tagozatának vezetője. Közölte, a személyi jövedelemadót és állami forgalmi adót bevezető új adórendszer még 1988-ban jött létre, tehát 18 év múltán éppen ideje korrigálni. Vagyis szerinte számba kell venni adózási szempontból az egyházak által nyújtott „szakrális szolgáltatásokat”, amelyeket ő egy asztalos munkájával párhuzamba állíthatónak tart. Ezt azzal indokolta, hogy a stólapénz többnyire előre meghirdetetten szabott értékű szolgáltatási díjként jelentkezik, abbéli differenciálással, hogy temetésről, esketésről, nász- vagy valakiért mondatott miséről van szó. Ha nem adnak áfás számlát egy ilyen meghatározott idejű, helyszínű, időtartamú lelkipásztori szolgáltatásról, akkor az MSZP-tagozat olvasatában az feketegazdaság. „Én puhább vagyok, mint Hiller pártelnök, az előző ciklusban mindvégig az egyházakkal való kompromisszumkeresést szorgalmaztam, és beláttatni igyekeztem, hogy egy kimunkálandó intézményfinanszírozási metódus teremthetne békét a felekezetekkel az elmérgesedett vitában” – igazított el az MSZP belső ügyeiben a tagozatvezető.

További kérdésünkre – vajon az MSZP vallásos tagozatának álláspontja a kormányé, illetve az egész szocialista párté-e, a vezető az felelte, a miniszter úrral minderről még nem beszélgetett, de ha a tárcavezető-pártelnök a sürgősebb feladatok – felső- és közoktatási reform – megoldásán túl lesz, akkor bizonyára sort kerít a vele való konzultációra. Ez pedig szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy az MSZP kebeléből származó minden építő elképzelés bekerüljön a kormány egyházpolitikájába. Hangoztatta: a vallásos tagozat hozzá szeretne járulni annak a jelenségnek a felszámolásához, hogy a párt egyes részlegein belül ellenszenvvel viseltetnek az egyházak iránt, illetve hogy az egyházi vezetők egy része indokolatlanul baloldalellenes. Katolikus egyházi vezetők egyszerre ítélik súlytalannak és igaztalannak az áfás misére, áfás esketésre vonatkozó vérmes szocialista elképzeléseket. „A vallási szolgáltatás nem szolgáltatás, még akkor sem, ha valaki misét mondat meghatározott célra, és azért stóladíjat fizet. Már csak azért sem, mert akkor is mondanak misét a papok, ha senki nem fizet semmit” – mondta az egyik megyés püspök, aki felhívta lapunk figyelmét Németh Emma, a püspöki konferencia gazdasági főtanácsadójának Népszava-, illetve Távlatok-beli idevágó minapi publikációira. Ebben a főtanácsadó kifejti: a papok is fizetnek személyi jövedelemadót, társadalom- és nyugdíj-biztosítási járulékot, a katolikus püspöki kar egy
összegű befizetésén keresztül.

A protestáns egyházakban minden központi beosztású lelkész, valamint óradíjas hitoktató adózott jövedelmű – egészíti ki mindezt munkatársunknak Gáncs Péter evangélikus püspök. Hozzátette: egyedül a gyülekezeti lelkészek esetében, az után a jövedelem után, amely az egyháztagok egyszer már megadózott jövedelméből származó adományából származik, nem kell adót fizetni. Ennek mérlegelésekor világossá válik Gáncs püspök szerint, hogy az MSZP vádja képtelen és visszautasítandó. Utalt arra is, hogy ő személy szerint a Hiller István MSZP-elnök, kulturális miniszter kinyilvánított törekvését kívánja elfogadni, hiszen a tárcavezető hírül adta: az egész egyház-finanszírozási rendszert kell áttekinteni. Megragadva az alkalmat egy támpontot nyújtott a további tárgyalásokhoz: legyen lehetőségük az egyháztagoknak egy százaléknál jóval nagyobb részt átirányítani személyi jövedelemadójukból saját egyházuknak. A püspök észrevételezte még a kormánypárt vallásos tagozatának anyagában megjelenő politikai hangulatkeltési szándékot, amely összefüggésben állhat a társadalomra kirótt megszorító intézkedések népszerűtlenségével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.