198 igen és 154 nem mellett elfogadta tegnapi, utolsó nyári ülésszakán az Országgyűlés a felsőoktatási tandíj bevezetését. A felsőoktatási törvény módosítása bevezeti a fejlesztési részhozzájárulást (fer), vagyis a tandíjat az államilag támogatott képzésben. Ennek értelmében a 2007-es tanévtől bevezetik a fer rendszerét. Vagyis alapképzésben évenként átlagosan 105 ezer, mesterképzésben pedig 150 ezer forintos tandíjat szednek majd a hallgatóktól. Ténylegesen a második évtől kell fizetni, mivel a pontos összeget a tanulmányi eredménytől függően állapítják meg. A hátrányos helyzetűek tandíjmentességet kaphatnak.
A közoktatásról szóló törvény módosításával emelkedni fog a pedagógusok kötelező óraszáma és kötelező lesz a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válása. Az intézkedések ősztől intenzív tiltakozó megmozdulásokat fognak kiváltani a diákok, illetve a tanárok részéről. A tegnapi szavazási nagyüzemben a Fidesz – előzetes jelzéséhez híven – egyetlen kétharmados törvényjavaslatot sem szavazott meg. Így nem módosul a helyi önkormányzatokról szóló jogszabály, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, illetve a képviselők összeférhetetlenségére és a mentelmi jogról vonatkozó törvény.
Az Országgyűlés a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvénymódosításokat jóváhagyta. Ennek értelmében rugalmasabbá válik a létszámgazdálkodás, és bevezetésre kerül a teljesítményelv a közigazgatásban.
A PDSZ az államfőhöz fordul, a HÖOK tüntetést szervez
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levélben arra kérte az államfőt, hogy fontolja meg a tömörülés közoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályát – közölte Kerpen Gábor elnök.
Kerpen Gábor elmondta, álláspontjuk szerint a törvény sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a módosítás következtében ugyanis előfordulhat, hogy ugyanazért a bérért az egyik pedagógusnak tíz százalékkal többet kell dolgoznia mint a másiknak.
Hozzátette: azt várják Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy ha egyetért alkotmányossági kifogásukkal, kérjen előzetes normakontrollt, ha pedig úgy gondolja, hogy a társadalomra nem gyakorol majd pozitív hatást a törvénymódosítás, utalja vissza a jogszabályt átgondolásra a parlamentnek.
Ekler Gergely a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a költségek átlagosan felét képesek előteremteni a hallgatók diákmunkával, diákhitellel, az ösztöndíj vagy a szociális támogatás segítségével. A kiadások felét viszont a szülőknek kell előteremteniük. A hallgatói szervezet vezetője hangsúlyozta: a családok erejét már eddig is igénybe vette gyerekük-gyerekeik taníttatása, a fejlesztési részhozzájárulás bevezetése azonban még ennél is sokkal nagyobb terhet jelent.
A szervezet ma 16 órakor tart választmányi ülést, ahol megvitatják a további konkrét lépéseiket. Korábban ugyanis azt ígérték, hogy őszre hallgatói demonstrációt szerveznek, amennyiben a parlament megszavazza az államilag támogatott hallgatók tandíjfizetési kötelezettségét. A HÖOK már létrehozott egy munkacsoportot a HÖOK Elnöksége és Választmánya tagjaiból, amely a demonstrációt szervezi, valamint koordinálja az előkészítő és figyelemfelhívó kampányt.
A tüntetéshez csatlakozik a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is, ha az augusztus 1-jére összehívott Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén sem kezdődik meg az érdemi párbeszéd – közölte Kis Papp László, a szervezet elnöke. De az FDSZ bízik abban, hogy beleszólást kap a részletek – vagyis a most elfogadott törvénymódosításhoz kapcsolódó kormányrendeletek – kidolgozásába.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete többet szeretne. Mint Kerpen Gábor elnök fogalmazott: remélik, hogy a kormány ősszel visszavonja a most elfogadott módosítást, amely 20 százalékkal megnöveli a pedagógusok munkaidejét, így 15 ezer fős elbocsátáshoz vezethet. A bevallása szerint 20 ezer tagot tömörítő PDSZ ezért a múlt héten sztrájkbizottságot hozott létre, hogy a kormányt a tárgyalások megkezdésére kényszerítse.
Az MSZP szerint esélykülönbségeket csökkent a tandíj, a Fidelitas pedig a Köztársaság téren tüntet ellene
Tatai-Tóth András, az MSZP országgyűlési képviselője szerint a közoktatási törvény hétfői módosítása csökkenti a szociális, kulturális és földrajzi helyzetből adódó esélykülönbségeket az iskolások között, a felsőoktatási törvény módosítása pedig növeli a hallgatók teljesítményét, és segíti a színvonalasabb felsőoktatást.
A szocialista politikus – frakciója oktatási munkacsoportjának vezetője – kijelentette: bűn volt a tandíj 1998-as megszüntetése, ami álláspontja szerint csökkentette a teljesítést a felsőoktatásban és szitokszóvá tette a tandíj szót, így értelmes szakmai vitákat sem lehetetett folytatni róla.
A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvénymódosítás megteremti az átjárhatóságot a felsőoktatásban: a leggyengébben tanulók közül mintegy 15 százalékot áthelyezhet az egyetem a költségtérítéses hallgatók közé, ahonnan a legjobbak ugyanilyen számban mehetnek át az állami finanszírozású képzésbe.
Tatai-Tóth András szerint eddig sem lehetett azt mondani, hogy nincs tandíj Magyarországon: a hallgatók mintegy fele nagy pénzeket fizet a költségtérítéses képzés keretében és a másik fele – tanulmányi eredménytől függetlenül – ingyenes képzésben és nagy támogatásokban részesül, pedig azt, hogy ki hova kerül, gyakran fél pont különbség dönti el a felvételi, vagy az érettségi vizsgán.
Kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, hogy pontosan definiálva van, ki minősül hátrányos helyzetűnek, akinek nem kell 2008 szeptemberétől képzési hozzájárulást fizetnie. Ebbe a körbe azok tartoznak, akiket középiskolás korukban a települési jegyző hátrányos helyzetűnek nyilvánított, a családvédő szolgálatok és az önkormányzati intézmények javaslata alapján. Hozzáfűzte, hogy azok számára, akiknek középiskolás korukban jobb anyagi helyzetben volt a családjuk, és azóta kerültek hátrányos helyzetbe, az a költségvetési támogatás nyújt majd megoldást, amelynek összege hallgatónként csaknem 200 ezer forintra nő, a jelenlegi évi 172 ezerről.
Tatai-Tóth András hangsúlyozta: elő kell segíteni, hogy a tehetséges hátrányos helyzetűek versenyképesek legyenek, és bejussanak a felsőoktatásba.
Azáltal, hogy hétfőn a kormánypárt igennel szavazott a tandíj bevezetésére, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hadat üzent a fiataloknak – mondta Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő az MSZP székháza előtt kedden.
A budapesti Köztársaság téren a Fidelitas aktivistái piros háromszögben diákokat ábrázoló, veszélyt jelző táblákkal tiltakoztak a tandíj bevezetése ellen.
Ágh Péter szerint a tandíj „hazugságon alapul”, mivel a választási kampányban a kormánypártok nem ezt ígérték. Az ellenzéki politikus, a Fidelitas alelnöke annak a véleménynek adott hangot továbbá, hogy igazságtalan és az esélyegyenlőtlenséget növeli majd a tandíj bevezetése.
Cser-Palkovics András, fideszes országgyűlési képviselő szerint az idősebb MSZP-s politikusok cinikusak voltak a hétfői szavazáson, a fiatal MSZP-sek pedig „fityiszt mutattak” a fiataloknak. Az ellenzéki politikus a Gyurcsány-csomag újabb áldozatainak nevezte a fiatalokat.
Közlése szerint a Fidelitas és a Fidesz támogatásáról biztosítja a hallgatói önkormányzatok minden olyan törekvését, amely a tandíj ellen irányul. Vélekedése szerint nem biztos, hogy többletforráshoz jut az oktatás a tandíj bevezetésével.
Elmondták, hogy az aktivisták a közlekedési táblák mintájára készített transzparenseket az őszi diáktüntetéseken is használni fogják.
(tozsdeforum.hu, stop.hu, nol.hu, MTI)
Megalázták a világbajnokot – kiderült a sokkoló vereség oka
