Tandíj – Újabb állami bevételi forrás, vagy esélykülönbségeket csökkent?

Az Országgyűlés tegnap rábólintott a felsőoktatási tandíj bevezetésére. A közoktatásban elfogadott törvénymódosítás alapján 1-2 órával emelik a tanárok óraszámát is. Az óraszámemelés miatt a köztársasági elnökhöz fordult a PDSZ, a tandíj ellen pedig ősztől a diákok fognak tüntetni.

MNO
2006. 07. 25. 9:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

198 igen és 154 nem mellett elfogadta tegnapi, utolsó nyári ülésszakán az Országgyűlés a felsőoktatási tandíj bevezetését. A felsőoktatási törvény módosítása bevezeti a fejlesztési részhozzájárulást (fer), vagyis a tandíjat az államilag támogatott képzésben. Ennek értelmében a 2007-es tanévtől bevezetik a fer rendszerét. Vagyis alapképzésben évenként átlagosan 105 ezer, mesterképzésben pedig 150 ezer forintos tandíjat szednek majd a hallgatóktól. Ténylegesen a második évtől kell fizetni, mivel a pontos összeget a tanulmányi eredménytől függően állapítják meg. A hátrányos helyzetűek tandíjmentességet kaphatnak.

A közoktatásról szóló törvény módosításával emelkedni fog a pedagógusok kötelező óraszáma és kötelező lesz a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válása. Az intézkedések ősztől intenzív tiltakozó megmozdulásokat fognak kiváltani a diákok, illetve a tanárok részéről. A tegnapi szavazási nagyüzemben a Fidesz – előzetes jelzéséhez híven – egyetlen kétharmados törvényjavaslatot sem szavazott meg. Így nem módosul a helyi önkormányzatokról szóló jogszabály, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, illetve a képviselők összeférhetetlenségére és a mentelmi jogról vonatkozó törvény.

Az Országgyűlés a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvénymódosításokat jóváhagyta. Ennek értelmében rugalmasabbá válik a létszámgazdálkodás, és bevezetésre kerül a teljesítményelv a közigazgatásban.

A PDSZ az államfőhöz fordul, a HÖOK tüntetést szervez

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levélben arra kérte az államfőt, hogy fontolja meg a tömörülés közoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályát – közölte Kerpen Gábor elnök.
Kerpen Gábor elmondta, álláspontjuk szerint a törvény sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a módosítás következtében ugyanis előfordulhat, hogy ugyanazért a bérért az egyik pedagógusnak tíz százalékkal többet kell dolgoznia mint a másiknak.
Hozzátette: azt várják Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy ha egyetért alkotmányossági kifogásukkal, kérjen előzetes normakontrollt, ha pedig úgy gondolja, hogy a társadalomra nem gyakorol majd pozitív hatást a törvénymódosítás, utalja vissza a jogszabályt átgondolásra a parlamentnek.


Ekler Gergely a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a költségek átlagosan felét képesek előteremteni a hallgatók diákmunkával, diákhitellel, az ösztöndíj vagy a szociális támogatás segítségével. A kiadások felét viszont a szülőknek kell előteremteniük. A hallgatói szervezet vezetője hangsúlyozta: a családok erejét már eddig is igénybe vette gyerekük-gyerekeik taníttatása, a fejlesztési részhozzájárulás bevezetése azonban még ennél is sokkal nagyobb terhet jelent.

A szervezet ma 16 órakor tart választmányi ülést, ahol megvitatják a további konkrét lépéseiket. Korábban ugyanis azt ígérték, hogy őszre hallgatói demonstrációt szerveznek, amennyiben a parlament megszavazza az államilag támogatott hallgatók tandíjfizetési kötelezettségét. A HÖOK már létrehozott egy munkacsoportot a HÖOK Elnöksége és Választmánya tagjaiból, amely a demonstrációt szervezi, valamint koordinálja az előkészítő és figyelemfelhívó kampányt.

A tüntetéshez csatlakozik a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is, ha az augusztus 1-jére összehívott Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén sem kezdődik meg az érdemi párbeszéd – közölte Kis Papp László, a szervezet elnöke. De az FDSZ bízik abban, hogy beleszólást kap a részletek – vagyis a most elfogadott törvénymódosításhoz kapcsolódó kormányrendeletek – kidolgozásába.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete többet szeretne. Mint Kerpen Gábor elnök fogalmazott: remélik, hogy a kormány ősszel visszavonja a most elfogadott módosítást, amely 20 százalékkal megnöveli a pedagógusok munkaidejét, így 15 ezer fős elbocsátáshoz vezethet. A bevallása szerint 20 ezer tagot tömörítő PDSZ ezért a múlt héten sztrájkbizottságot hozott létre, hogy a kormányt a tárgyalások megkezdésére kényszerítse.

Az MSZP szerint esélykülönbségeket csökkent a tandíj, a Fidelitas pedig a Köztársaság téren tüntet ellene

Tatai-Tóth András, az MSZP országgyűlési képviselője szerint a közoktatási törvény hétfői módosítása csökkenti a szociális, kulturális és földrajzi helyzetből adódó esélykülönbségeket az iskolások között, a felsőoktatási törvény módosítása pedig növeli a hallgatók teljesítményét, és segíti a színvonalasabb felsőoktatást.
A szocialista politikus – frakciója oktatási munkacsoportjának vezetője – kijelentette: bűn volt a tandíj 1998-as megszüntetése, ami álláspontja szerint csökkentette a teljesítést a felsőoktatásban és szitokszóvá tette a tandíj szót, így értelmes szakmai vitákat sem lehetetett folytatni róla.
A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvénymódosítás megteremti az átjárhatóságot a felsőoktatásban: a leggyengébben tanulók közül mintegy 15 százalékot áthelyezhet az egyetem a költségtérítéses hallgatók közé, ahonnan a legjobbak ugyanilyen számban mehetnek át az állami finanszírozású képzésbe.
Tatai-Tóth András szerint eddig sem lehetett azt mondani, hogy nincs tandíj Magyarországon: a hallgatók mintegy fele nagy pénzeket fizet a költségtérítéses képzés keretében és a másik fele – tanulmányi eredménytől függetlenül – ingyenes képzésben és nagy támogatásokban részesül, pedig azt, hogy ki hova kerül, gyakran fél pont különbség dönti el a felvételi, vagy az érettségi vizsgán.
Kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, hogy pontosan definiálva van, ki minősül hátrányos helyzetűnek, akinek nem kell 2008 szeptemberétől képzési hozzájárulást fizetnie. Ebbe a körbe azok tartoznak, akiket középiskolás korukban a települési jegyző hátrányos helyzetűnek nyilvánított, a családvédő szolgálatok és az önkormányzati intézmények javaslata alapján. Hozzáfűzte, hogy azok számára, akiknek középiskolás korukban jobb anyagi helyzetben volt a családjuk, és azóta kerültek hátrányos helyzetbe, az a költségvetési támogatás nyújt majd megoldást, amelynek összege hallgatónként csaknem 200 ezer forintra nő, a jelenlegi évi 172 ezerről.
Tatai-Tóth András hangsúlyozta: elő kell segíteni, hogy a tehetséges hátrányos helyzetűek versenyképesek legyenek, és bejussanak a felsőoktatásba.

Azáltal, hogy hétfőn a kormánypárt igennel szavazott a tandíj bevezetésére, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hadat üzent a fiataloknak – mondta Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő az MSZP székháza előtt kedden.
A budapesti Köztársaság téren a Fidelitas aktivistái piros háromszögben diákokat ábrázoló, veszélyt jelző táblákkal tiltakoztak a tandíj bevezetése ellen.
Ágh Péter szerint a tandíj „hazugságon alapul”, mivel a választási kampányban a kormánypártok nem ezt ígérték. Az ellenzéki politikus, a Fidelitas alelnöke annak a véleménynek adott hangot továbbá, hogy igazságtalan és az esélyegyenlőtlenséget növeli majd a tandíj bevezetése.
Cser-Palkovics András, fideszes országgyűlési képviselő szerint az idősebb MSZP-s politikusok cinikusak voltak a hétfői szavazáson, a fiatal MSZP-sek pedig „fityiszt mutattak” a fiataloknak. Az ellenzéki politikus a Gyurcsány-csomag újabb áldozatainak nevezte a fiatalokat.
Közlése szerint a Fidelitas és a Fidesz támogatásáról biztosítja a hallgatói önkormányzatok minden olyan törekvését, amely a tandíj ellen irányul. Vélekedése szerint nem biztos, hogy többletforráshoz jut az oktatás a tandíj bevezetésével.
Elmondták, hogy az aktivisták a közlekedési táblák mintájára készített transzparenseket az őszi diáktüntetéseken is használni fogják.


(tozsdeforum.hu, stop.hu, nol.hu, MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.