Tiltakoztak a bakonyi vonal megszüntetése miatt

Tiltakozó fórumot tartottak bakonyi polgármesterek és civil szervezetek vezetői kedden Zircen a Bakonyt átszelő – Veszprém–Veszprémvarsány közötti – 79 kilométeres szakasz megszüntetése ellen.

A fórum résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amelyet megküldenek a gazdasági és közlekedési miniszternek, illetve létrehoztak a bakonyi vasútvonal megmaradása érdekében egy ügyvivői és védnöki testületet is. Ez kezdeményezi, hogy a bakonyi vonal Cuha-völgyi szakaszát helyezzék örökségvédelem alá, és nyilvánítsák az ottani vonalszakaszt – az alagutakat és a viaduktokat – ipari műemlékké, illetve legyen a „technikai örökségünk„ része.
A zirci fórumon Kaszai János, Vésztő polgármestere, a Vasutas Települések Szövetségének elnöke bejelentette: a jövő héten aláírás-gyűjtési akciót indítanak: 50 ezer aláírást kívánnak összegyűjteni. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a parlament az őszi ülésszakának kezdetén nyílt napot tartson a 28 vasúti szárnyvonal megszüntetése, illetőleg fennmaradása kérdésében.
Kaszai János rámutatott arra is, hogy a megszüntetésre ítélt 28 szárnyvonal közvetlenül érint 201 települést és mintegy 900 ezer embert. Hozzátette: megtakarításként 6,5 milliárd forintot „mondtak be” az illetékesek, de a „mi számításaink szerint ennek csak a felét érheti el„.
A tiltakozó fórumon Kancsal Károly, Bakonyszentlászló jegyzője, a védnöki testület vezetője hangsúlyozta: a millennium évében, 1896-ban épült vaspálya Magyarország legszebb vonalvezetésű hegyi vasútja – a Magas-Bakony Cuha-völgyi szurdokában három alagúton és két viadukton halad át –, s e műszakilag egyedülálló hegyi pálya a svájci hegyi vasutak „kistestvére”. Megszüntetése meggondolatlanság és pótolhatatlan veszteség lenne – fogalmazott a védnöki testület elnöke. Kancsal Károly az állásfoglalásból idézett: „a Cuha-völgyi vasút nem pusztán egy közlekedési eszköz, hanem jóval több annál; nemzeti érték, kultúrtörténeti emlék, s világörökségi helyszínt (Pannonhalma) és természeti értékeket kapcsol össze„.
Rámutatott arra is, hogy a Veszprém–Győr közötti vonalat a ’80-as években betonaljzattal és nagy teherbírású sínekkel látták el, majd 2004-ben ismét felújításokat végeztek – a Cuha-völgyben támfalakat és vízalámosás elleni betonküszöböket is létesítettek. A 16 megállóhelyes vonalon a vonatok sebessége eléri az óránkénti 37 kilométert, ami mellékvonalakon különösen jónak mondható.
Berki Zoltán, a Magyar Turisztikai Egyesület közlekedési tagozatának vezetője szerint „ennek a vonalnak a megszüntetése okozná talán a legtöbb kárt az összes többi közül”. Szerinte turisztikailag ilyen értékes vasútvonal kevés van az országban, „ez mini Svájc„, nemzeti érték, vasút nélkül azonban „holt vidék”. Berki Zoltán szerint minden személyforgalmi vasút gazdaságtalan Európában, ezzel érvelni nem igazán lehet a megszüntetése ellen. Az idő sem járt még el úgymond a bakonyi vonal fölött, hiszen nemrég újították fel.
Frankó Ferenc, Bakonyszentlászló polgármestere elmondta: a vonalon komoly teherforgalom is zajlik, sőt az alagutakat a '80-as években úgy újították fel, hogy villamos-felsővezeték felszerelésére is alkalmasak legyenek. Hangsúlyozta: nem elsorvasztás, hanem inkább további fejlesztés kellene.
A fórumon Kancsal Károly tájékoztatott arról, hogy Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát is tiltakozást támogató nyilatkozatot küldött levélben, s a főpapot felkérik majd, hogy legyen a védnöki testület tagja.
A zirci tiltakozó fórum résztvevői keddi utolsó akciójukként a zirci állomásépület homlokzatán lévő fekete zászlót kicserélték nemzeti színű és uniós lobogóra, jelezve: hisznek abban, hogy tiltakozásuk eredményes lesz.