Uniós jogot sérthet néhány most elfogadott adójogszabály

A parlamentben múlt héten elfogadott, Sólyom László által hétfőn aláírt adótörvények több ponton sértik az európai uniós jogszabályokat – állítja Oszkó Péter, a Deloitte adószakértője, aki szerint az adószám felfüggesztésével, valamint az adószám kiadásával kapcsolatos egyes szabályok ütköznek az unió elvárásaival.

MNO
2006. 07. 18. 13:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem uniókonform a múlt héten elfogadott adótörvények több rendelkezése – mondta Oszkó Péter egy keddi szakmai szemináriumon. A Deloitte adószakértője az adószám felfüggesztésével, valamint az adószám kiadásával kapcsolatos egyes szabályokat nevezte az európai jogot sértőnek – írja az Index.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ezentúl egy vállalkozás nem kérhet visszamenőlegesen adószámot, arra csak a kérelem benyújtásától jogosult, még ha a tevékenységét hamarabb is kezdi el. Ez főként a külföldi adóalanyok magyarországi regisztrálása, továbbá az alapítványok és az egyesületek bejegyzésekor jelenthet problémát.

A szabályozás azért nem felel meg az európai uniós előírásoknak, mert annak értelmében ha valakinek nincs adószáma, akkor nem jogosult adóvisszatérítésre, miközben adókötelezettsége keletkezik. Tehát egy áfakörös tevékenységet folytató vállalkozásnak az áfát be kell fizetnie a bevételei után, a költségei után viszont nem számolhatja el, ha még nem rendelkezik az adószámmal. Ez Oszkó szerint azért ütközik az uniós joggal és jogalkalmazási gyakorlattal, mert az adólevonási, adóvisszatérítési jog nem az adószámtól, hanem az áfakörös tevékenységtől függ.

Visszás felfüggesztés

Az adószámmal kapcsolatos másik új szabály, annak felfüggesztése is ütközik az uniós joggal Oszkó szerint. Az akár a hazai, akár a közösségi adószám felfüggesztésével akkor szankcionálható egy vállalkozó vagy vállalkozás, ha az APEH által két egymást követő alkalommal postázott küldemény „címzett ismeretlen„ megjelöléssel érkezik vissza, ha egy ellenőrzés során az adórevizorok a székhelyet nem valósnak minősítik, továbbá ha a cég képviselője nem érhető el vagy fiktív személy.

Az így sújtott vállalkozások az adószámot csak a „felfüggesztés alatt” megjelöléssel használhatják. Amíg ez az állapot fennáll, nem jogosulnak a korábbi – akár a szabályos működés időszakára szóló – adóvisszatérítésre. Emellett a felfüggesztés időszakára akkor sem kaphatnak később adóvisszatérítést, ha be is bizonyosodik utólag, hogy a felfüggesztés jogtalan, alaptalan volt.

Szintén visszás az a rendelkezés, miszerint a felfüggesztés az APEH döntésétől számított 15 napon belül jogerőre emelkedik, ha az adózó azt nem fellebbezi meg. A fellebbezést ugyanakkor megnehezítheti, hogy a felfüggesztésről szóló döntést az adózóval nem közlik, azt csak az APEH faliújságján és honlapján teszik közzé.

Ha az adózó a felfüggesztéstől számított 90 napon belül nem változtatja meg az ahhoz vezető állapotot, az APEH törli az adószámot. Az adóhatóság ezzel egyidejűleg kezdeményezheti a bíróságnál a vállalkozás törlését a cégnyilvántartásból. Mivel ez utóbbi eljárás nem következik be automatikusan, Oszkó Péter szerint akár több tízezer cég maradhat adószám nélkül, ami szintén sérti az uniós jogot.
(Index)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.