„Úgy gondolom, a parlament által elfogadott módosítások mindenben megfelelnek az alkotmányossági követelményeknek„ – jelentette ki Veres János szerdán a Magyar Televízió reggeli műsorában, hozzátéve, hogy az Igazságügyi Minisztérium szakértői e szempontból is alaposan megvizsgálták a törvényjavaslatokat.
A leginkább kifogásolt minimális adóval (elvárt adó) kapcsolatban kiemelte: hogy az adózók bejelentéssel kérhetik az adóhatóságtól, hogy a minimális adóalapnál kevesebb után adózzanak, mert vállalkozásuk nyeresége nem éri el azt.
„Az illetékes hivatal az esetükben meg fogja vizsgálni, hogy bevételeik és kiadásaik valóban így alakulnak-e” – mondta a pénzügyminiszter.
Ugyanez vonatkozik arra az előírásra is, hogy a vállalkozóknak a minimálbér kétszerese után kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük.
Veres János ugyanakkor ismételten leszögezte: nehezen hihető, hogy a mikro- és kisvállalkozások negyven százaléka 4-5 éve folyamatosan veszteséggel vagy nyereség nélkül működik.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kedden jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a hétfőn elfogadott, a vállalkozásokat érintő egyes adózási intézkedések megsemmisítése érdekében. Az MKIK nem tartja elfogadhatónak, hogy a 2006. évre előirányzott intézkedések hatálya gyakorlatilag visszamenőleges. A módosításokra nem készülhettek fel a vállalkozók. Aggályosnak tartják egyebek mellett azt is, hogy az elvárt adóval az „adóalap„ önkényes megállapításával – az iparűzési adóhoz hasonlóan – a bevételt adóztatnák meg. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy a minimálbér kétszerese után előírt járulékfizetési kötelezettség fiktív jövedelemhez kapcsolódik, és nem a tényleges teljesítmény szabja meg. A másik oldalon pedig a többletfizetést nem ellentételezné többletszolgáltatás – áll a közleményben.
A Levegő Munkacsoport három törvényt is alkotmányellenesnek és az ország érdekeivel ellentétesnek tart. A különadóról és a kamattámogatások után fizetendő járadékról, a házipénztáradóról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály előterjesztésének módját és tartalmát is kifogásolni valónak ítéli a zöldszervezet. A Levegő Munkacsoport nyílt leveléhez 15 társadalmi szervezet kapcsolódott.
A Magyar Bankszövetség korábban ugyancsak alkotmányossági aggályait fejezte ki a banki különadóval, illetve az állami támogatásokat alapul vevő járadékkal kapcsolatban.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke a július 4-én tartott sajtótájékoztatón elmondta: a vállalkozók tudomásul veszik, hogy szükség van a terhek növekedésére, de határozottan elutasítják a „kollektív bűnösségen” alapuló elvárt adó bevezetését.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hétfőn délelőtt közzétett állásfoglalása szerint az adóváltozások év közbeni bevezetése kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodást, és súlyosan sérti a jogbiztonságot.
(MTI)
A Fradi-védő típushibájáért a BL-ben nem járt büntető, Szoboszlaival is történt hasonló + videó
