Világszerte egyedülálló múzeum nyílt Hódmezővásárhelyen + Képriport

Másfél éves készülődés után pénteken nyitotta meg kapuit az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen múzeum és oktatási központ. Ez a régió első olyan intézménye, amely a kommunista diktatúra időszakát egy város történetén keresztül mutatja be a legkorszerűbb multimédiás eszközökkel.

Európában és talán az egész világon is egyedülálló intézmény nyitotta meg kapuit Hódmezővásárhelyen: az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen múzeum ugyanis egy város történelmét felelevenítve mutatja be a kommunizmus időszakát, a legmodernebb kiállítási technológiákkal.

A tanyafelszámolásoktól a „puha” diktatúráig

A vásárhelyiek a múzeum megépítésére a budapesti Terror Háza stábját kérték fel. Az Emlékpont túlmutat a Terror Házán, ez valójában a régió első kommunizmus múzeuma, amely a civilek szemszögéből ismerteti meg ezt a diktatorikus időszakot – mondja Tallai Gábor, a Terror Háza projektigazgatója. A múzeum 1945-től 1990-ig dolgozza fel a város politikatörténetét. Bemutatja a tanyafelszámolások, az ellenállás időszakát, majd a 60-as, 80-as évek puha diktatúráját, miként próbáltak az emberek boldogulni – fejti ki az igazgató. – Nemcsak egy múzeumról van szó, hanem egy oktatási központról is, amelyben oktatótermek, a város történelmét feldolgozó adatbázis is megtalálható, valamint történelemórák, kutatók, konferenciák is helyet kapnak benne – teszi hozzá Tallai Gábor.

A helybeliek több száz tárgyat, háromezer fényképet ajánlottak fel a múzeum számára. Az adományok között könyvek, kitüntetések, rádiók, a vásárhelyi vállalatok termékei is megtalálhatóak. A szervezők országos lapokban is keresték az egykori szemtanúkat, az emlékezni akarókat, akik névtelenül is elmesélhették történeteiket a múzeum weblapján.

A polgári attitűd

Ahhoz, hogy egy közösség erőssé váljon, a jót és a rosszat egyaránt fel kell dolgozni a történelemben – mondta Stumpf István, a polgári kormány kancelláriaminisztere az Emlékpont ünnepélyes átadásán Hódmezővásárhelyen. A Terror Háza Múzeum szakembergárdája segítségével felépült humán oktatási központ az alföldi város 1944 és 1990 közti sorsát mutatja be, azt az embert próbáló időszakot, amelyben a város civil társadalma megmutatta közösségformáló erejét egy diktatórikus, állampárti időszakban. Erre is utalt Stumpf István, amikor úgy fogalmazott: az egyedülálló múzeum lehetőséget ad arra, hogy a generációk továbbadják, elmeséljék azokat a történeteket, amelyekből kirajzolódik egy olyanfajta polgári attitűd, amely sokszor komolyabb erőforrás lehet, mint a ma oly sokszor emlegetett úgynevezett gazdasági identitás. A társadalomtudós szerint Magyarország is akkor lehet sikeres, ha a hódmezővásárhelyihez hasonló lokálpatrióta szemlélet válik uralkodóvá a társadalomban.

A kormány egy forinttal sem járult hozzá

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Hamvas Bélát idézte, aki azt mondta: a modern embert a múlthoz való viszonya nélkül nem lehet meghatározni. A történész hozzátette: a kiállított anyag arra is rávilágít, milyen terheket rakott a rendszer a közösségek, családok vállára, s milyen túlélési stratégiákat kellett kifejleszteniük a polgároknak a fennmaradás érdekében. Mint mondta, ez a jelenleg is meglévő képesség adhat erőt a nemzet XXI. századi közös jövőjéhez is.

Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója is a történelmi emlékezet fontosságára hívta fel a figyelmet, amely csak a társadalmi diskurzusokon és az így elnyert nemzeti önazonosságon keresztül szolgálhatja a jövőt.

S hogy miért éppen Emlékpont a neve az újonnan felavatott intézménynek? Azért, hogy pontot lehessen tenni a XX. századi történelmünk minden kibeszéletlen, keserű emlékének a végére – értettek egyet a felkért előadók.

Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester – aki az újszerű intézmény gondolatát először megfogalmazta – azt emelte ki, hogy az alföldi város az első olyan közösség, amely képes szembenézni saját múltjával. Reméli, hogy a múzeum előbb-utóbb szimbólummá válik a térségben, amely a társadalmi megértésnek, megbocsátásnak és szeretetnek állít emléket a múlt kíméletlen, őszinte feltárásával.

Mint kiderült, az egyedülálló, 700 millió forintos beruházásból megvalósult vállalkozás a szó legszorosabb értelmében civil kezdeményezés. A jelenlegi kormány ugyanis egyetlenegy forinttal sem járult hozzá az Emlékpont felépítéséhez.

Az érdeklődők kilenc kiállítóteremben utazhatnak vissza az időben. Egy-egy terem a második világháború vásárhelyi áldozataival foglalkozik, bemutatja az egykori ellenállókat, a Fehér Gárda szervezkedést, és fejet hajt a kivégzettek, illetve bebörtönözöttek, tönkre tett életek előtt. Papok, lelkészek vallanak arról, hogyan tudtak a vallás és egyházellenes ideológia szorításában megmaradni. Feltárul az Államvédelmi Hatóság, a munkásőrség és az ügynökök által uralt időszak is.

A kiállítás egy bejárható film – fogalmaz Tallai Gábor. Mint mondja, 150 mélyinterjút készítettek, amelyeket filmre vettek, ezeket levetítik, emellett hangok, vizuális effektek szimbolikus erővel fejeznek ki érzéseket, hangulatokat. Van egy úgynevezett aktív padló, rálépve történik valami, egy 13-14 méter hosszú asztalra pedig filmeket, animációkat vetítenek.

Az emelet a Kádár-korszak puhadiktatúráját eleveníti fel. A város művészetét bemutató „galéria„ is helyet kapott az intézményben. Az úgynevezett sportbüfé pedig a 60-as, 70-es évek hangulatát idézi, ahol korabeli zenéket, híreket, sportközvetítéseket lehet hallgatni.