Erdély valamennyi templomában istentiszteleteken és szentmiséken emlékeznek államalapító királyunkra, számos településen ezt helyi ünnepség követi. Erdélyben 13 település őrzi a szent király nevét, de egyetlen egy viseli Szent Istvánét, a Maros megyei hármas falu egyik települése, Székelyszentistván. Itt 1998-ban állítottak, elsőként Erdélyben szobrot Szent István tiszteletére. Néhány év múlva a község másik településén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását.
– Az államalapítótól a mai politikai vezetőknek a bölcs és jó döntéseket kell megtanulni – mondta a székelyszentistváni ünnepségen Lokodi Edit, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hangsúlyozta: ma az erdélyi magyarság számára a jó és bölcs döntés az autonómiáért folytatott harc. Amit Európa számos kisebbsége már kivívott, az az erdélyi magyarságnak is joga – hangoztatta a politikus.
Erdély legnagyobb Szent István búcsúját Felsőháromszéken, a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartják. A perkői búcsú az államalapító királyunk iránti tiszteletet őrzi, jelentősége azért is fontos Erdélyben, mert bár a világi ünnepségeket csak 1990 után szervezték meg, augusztus 20-án még a kommunista időkben is elzarándokoltak Perkő hegyére az erdélyi magyarok, és emlékeztek államalapító szent királyunkra.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Felső-Tisza vidéki Aknaszlatinára hívta meg tagságát. Az ünnepi szentmisét Majnek Antal püspök celebrálta, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a templomkert parkjában található magyar szenteknek állított szobrokat, a sztálini terror áldozatainak emlékművét, és a honfoglalást megörökítő kopjafát. Kőrözsi Viola, a település polgára meghatódva fogalmazta meg a nap üzenetét: „A lélek tisztasága kell, és hogy maradjunk meg magyarnak, mert nagyon sok üldözésen mentünk keresztül”.
Ungváron 16 órakor a megyeszékhely várudvarán kerül sor a megemlékezésre. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség városi és járási szervezete, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége jóvoltából ökumenikus istentisztelettel, tartalmas beszédekkel és zenés irodalmi összeállítással emlékeznek az államalapító Szent István királyra.
A Vajdaságban új keletű az augusztus huszadiki ünnep. Az ottani magyarok központi ünnepét 1995-től a VMSZ vállalta magára.
Államalapító Szent István emlékére az első központi ünnepet 11 évvel ezelőtt szervezte a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség. Ez a nap két éve hivatalos ünnep is a Vajdaságban, mivel a Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyarok hivatalos ünnepnapjává nyilvánította. A palicsi vigadó előtt szombaton este Kasza József mondott beszédet. A VMSZ elnöke a magyar kormánytól azt kérte, hogy ne szüntesse meg a határon túli támogatásokat, mert azok olykor emberéleteket is követelhetnek. A szerb kormánytól pedig azt követelte, hogy teremtsen rendet a kisebbségi jogban és fékezze meg a magyarellenességet.
A Magyar Külügyminisztérium részéről Gémesi Ferenc, a határon túli magyarok miniszteri biztosa szólt a vajdaságiakhoz, aki szerint a legfontosabb, hogy a magyarság gazdasági és szociális értelemben is megmaradjon. – A vajdasági magyarság és annak vezetői nagyon sokat tettek az elmúlt években, hogy a magyar közösség itt, a Délvidéken felvegye az élet ritmusát, megtalálja azokat az eszközöket, amivel ebben az országban tud élni és versenyképes, sikeres lenni – vélekedett.
A palicsi központi ünnepre idén a Vajdaság különböző térségeiből közel 40 autóbusszal, szervezetten érkeztek a magyarok. Így összesen négyezren emlékeztek meg államalapító Szent Istvánról.
Habár a legbefolyásosabb vajdasági magyar párt a palicsi rendezvényt a Szerbiában élő magyarok központi rendezvényeként hirdeti meg évek óta, a magyar határtól távolabb eső vidékek magyarjai is oly lelkesen készülnek szent királyunk és a magyar államiság ünnepére, mintha az ő rendezvényük lenne a vajdasági megemlékezések csúcspontja. Így történik ez a legmagyarabbnak tartott vajdasági önkormányzatban, Magyarkanizsán, de még délebbre Moholon, Péterrévén, Óbecsén, sőt a szórványban, Újvidéken és Szivácon is.
A Vajdaság minden olyan templomában, ahol magyar pap tevékenykedik, volt vagy lesz alkalmi szentmise, istentisztelet, alkalmi művelődési műsor, történelemóra. Sőt, Magyarkanizsán az ortodox szerb templomban, akárcsak a magyarok katolikus templomában ma zajlik a kenyérszentelő egyházi szertartás.
(Magyar Rádió)
Magyar Péter
Akkorát álszenteskedett Magyar Péter egy interjúban, csoda, hogy nem szakadt rá az ég + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!