Bokros-csomag: iskola- és kórházbezárás, minimálbér-eltörlés...

Egyetemek, főiskolák, kórházak bezárása, a minimálbér eltörlése, vagy legalább megadóztatása, a felsőoktatásban és az egészségügyben dolgozók közalkalmazotti státuszának megszüntetése, a nyugdíj-korhatár emelése – néhány példa abból a „csomagból”, amelyet Bokros Lajos egy ma rendezett konferencián javasolt a kormányzatnak.

„Végre most úgy érzem, van lehetőség szakmailag megalapozottan reformokat csinálni ebben az országban, eljött az igazság pillanata, a megvalósulás lehetőségével lehet beszélni az államháztartási reformokról„ – jelentette ki Bokros Lajos előadásában a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) és az ICEG Európai Központ közös szervezésében rendezett konferencián. „Ez a konvergencia-program egy hallatlan előrelépés, elismeri a valóságot, kendőzetlen őszinteséggel elismerte, hogy nagy baj van” – mondta. Ezt követően hozzátette: „beismertük, hogy a 2000. év után kezdődött első évtized elveszett a magyar fejlődés szempontjából„.

A volt pénzügyminiszter szerint az elmúlt évekre a folyamatos valóságtagadás, a társadalom félrevezetése, a politikai és szakmai felelősség elporladása, a befelé fordulás (nem figyelünk arra, hogy más országokban mik történtek, nagyképűség, lenézés) volt a jellemző.

Felsőoktatás: tandíj, közalkalmazotti státusz megszüntetése, azonnali iskolabezárások

Fontos előrelépésnek nevezte Bokros Lajos a tandíj bevezetéséről szóló döntést a felsőoktatásban, „ez szükséges, de nem elégséges feltétel”. „Üzenem a kormányzati szereplőknek, nem muszáj mindent erre alapozni„, más intézkedések is szükségesek – figyelmeztetett a CEU professzora.

A volt pénzügyminiszter a felsőoktatásban a versenyhelyzet kialakulását nevezte a legfőbb célnak, ehhez negatív és pozitív teendőket vázolt fel. A negatív teendők között említette, hogy
a fejkvóta-finanszírozást meg kell szüntetni, a felsőoktatásban a szerinte teljesen felesleges közalkalmazotti státust és bérszabályozást fel kell számolni és a „felesleges felsőoktatási intézményeket azonnal be kell zárni. A „pozitív” teendők közé sorolta többek között, hogy a tanárok fizetésének fedezete a tandíj kell legyen; amennyiben növekvő mentességet ad az állam, növelni kell a tandíjat is. Bokros szerint a diákoknak minden tanárt a tanfolyam után alaposan, írásban kellene értékelniük.

Nyugdíj-korhatár emelése, minimálbér eltörlése, megadóztatása

Bokros a nyugdíjakat sem hagyná békén: javaslatai szerint a nyugdíjkorhatárt fokozatos 65 évre kellene emelni, a korkedvezményes nyugdíj meg kell szüntetni és a megszerzett rokkantnyugdíjakat évente kötelező lenne felülvizsgálni. Bokros a konferencián kijelentette: „a nyugdíj nem lehet többé politikai cukorka” és jelezte: az állam annyira kedvező helyzetbe hozta a nyugdíjrendszer első pillérét (állami), hogy azok jártak jól, akik nem választottak második pillért.

Bokros Lajos mindezek mellett eltörölné a minimálbért, vagy legalább egységesítené és befagyasztaná azt, de megszüntetné a minimálbér adómentességét. A közgazdász úgy véli: a heti munkaidő nem csökkenhet, a fizetett ünnepek száma nem emelkedhet, valamint javasolja: a határozott idejű munkavállalásnak ne legyen semmi időkorlátja (akárhányszor adhassanak ilyet a munkáltatók).

Egészségügy: bátorság kell

Hasonló radikális lépéseket javasol a volt pénzügyminiszter az egészségügyben is, igaz, elismeri, hogy ezekhez bátorság szükséges. Bokros szerint a „potyautasok” gyógyítását fel kell függeszteni, meg kell szüntetni az ingyenes kórházi és közgyógyellátást, a „felesleges” kórházakat bezáratná, valamint itt is megszüntetné a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállását.

Pozitív feladatokként említi a versengő magánbiztosítók jogi, pénzügyi és szabályozási feltételrendszerének kidolgozását, majd a reformok fokozatos bevezetését, valamint hogy azonnal be kell vezetni egy abszolút összegű, minimálisan fizetendő egyéni egészségbiztosítási díjat. Bokros szerint magán egészségbiztosítási pénztárakat kell (MEP) alapítani, kötelező tagsággal. A közgazdász teljesítmény szerinti bérezést vezetne be a gyógyításban is.

Draskovics: Ellébecoltuk az eltelt éveket

A konvergencia-program „nem az államháztartás örök időkre szóló, minden reformlépést felölelő programja„ – jelezte a konferencián tartott előadásában Draskovics Tibor, államreformért felelős kormánybiztos. A konkrét lépéseket vázolva Draskovics jelezte: a jelenlegi méreteket, működési módokat, a hozzáférési felelősségi viszonyokat kell átalakítani. Szerinte „túlzott kapacitások vannak a közszférában, az egészségügyben, a felsőoktatásban”. Ezen túlmenően a közfeladatokat át kell rostálni, a működési hatékonyságot kell fokozni. Konkrét példaként Draskovics utalt rá, hogy fel kell tenni a kérdést: az alapfokú művészeti oktatást (évi 15 mrd Ft) állami feladatként kell-e megtartani. A reformokkal kapcsolatos lehetséges kritikáknak elébe menve kijelentette: „a kritika jogos lenne, ha nem lébecoltuk volna el az elmúlt éveket„.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter szerint a valódi reformok előkészítéséhez nyílt helyzetértékelésre van szükség. Beszédében hiányolta az adekvát politikai cselekvést. Stumpf szerint teljesen szétesett a piac-család-állam finanszírozási és forrásstruktúrája. A piac abszolutizált helyzetben van, ez forrásokat von el a családoktól és az államtól. Szétesés felé halad az ország – mondta, és új társadalmi megegyezés szükségességét szorgalmazta.

Csillag: Nem látni, mi az értelme a megszorításoknak

Csillag István, volt gazdasági miniszter szerint itt az ideje kétéves költségvetést készíteni. Véleménye szerint a 2008-as büdzsé jelenthetné a garanciát arra, hogy a konvergenciaprogram hiteles, és 2009-re, 18 hónap alatt sikerül a hiányt a 3 százalékos határra leszorítani.

Az Eximbank elnöke szerint még nem lehet eldönteni, hogy a kormányalakítás óta eltelt száz nap milyen irányt jelez. Nem lehet tudni, hogy egy teljesen új gazdaságpolitikai kiigazítás következik-e be, mint amilyen a roosevelti New Deal volt, vagy egy szocialista száz nap. A volt miniszter hozzátette: egyelőre a reformok jelentős része nem valósult meg, sok esetben még nem is látni, milyen irányba mennek majd az átalakítások.

„Elképesztő” dolgok történtek

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta: a megfelelő programok mellett szükség van egyebek mellett a költségvetés tervezési, számbavételi eljárásának megváltoztatására. Mint mondta, „be kell vallani, hogy hol is tartunk”. Jelenleg az adminisztratív csoportosítás az uralkodó – jegyezte meg az ÁSZ elnöke. Az elnök szerint pontos, világos, átlátható kimutatásokat, statisztikákat kellene készíteni. Elképesztőnek nevezte, hogy például 2005-ben a zárszámadás készítésekor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem tudta megmondani, mely vagyoni elemek értékesítéséből származott 1 milliárd forint bevétele.

Kovács Árpád szerint a költségvetés fenntarthatóságának biztosítása intézményi biztosítékokat is követel. A reformok során azt az üzenetet kell továbbítani, hogy a kormány tudja, hogy honnan hova akar eljutni, a célokat komolyan gondolja – mondta. Nem lehet az átalakítást kampányszerűen végigcsinálni – vélekedett az ÁSZ elnöke.

Veres: Az anyag alkalmas arra, hogy elfogadják Brüsszelben

A mostani konvergencia program elbírja a politika próbáját, és alkalmas arra, hogy két és fél év múlva egyensúly közeli állapotba kerüljön az államháztartás – fogalmazott Veres János. A pénzügyminiszter szerint az anyag alkalmas arra, hogy elfogadják Brüsszelben.

Szólt arról, hogy a konvergenciaprogramban a nyugdíjat érintő változtatásokkal kapcsolatban megfogalmazott lépések közül még az év vége előtt a nyugdíjkorhatárról és a nyugdíjak indexálásáról kell döntést hozni. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a nyugdíjrendszer változatását óvatos megközelítés jellemzi. Az eddigi rendszer érdemi megváltoztatása a nyugdíjrendszer legalább középtávú egyensúlyának megtartását szolgálja.

Kóka: Tarthatatlan a gázár-támogatási rendszer

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt mondta: a nyugdíj mellett legalább ennyire fontos a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szintje. A szabaddemokrata politikus úgy vélte, hogy 2009-ben nyílik lehetőség arra, hogy bevezessék az egykulcsos adórendszert.

Kóka János szerint a stabilitáson túl szükség van az üzleti környezet javítására. Az autópálya-építésekkel kapcsolatban beszámolt arról is, hogy míg a korábbi években egy kilométer szakasz mintegy 2 milliárd forintból épült meg, addig a legújabb szakaszok csaknem 1,2 milliárd forintba kerülnek. Ez 40 százalékos csökkenés. Kóka János szavai szerint nem tartható a jelenlegi gázár-támogatási rendszer. Mint mondta, 100 forintból a lakosság csupán mintegy 65 forintot fizet ki. Ez éves szinten csaknem 200 milliárd forintot jelent a költségvetésnek.

(portfolio.hu, mti, napi.hu)