Fekete péntek: tényleg majdnem minden fájni fog

Szeptember elsején lép életbe a kormánytöbbség által megszavazott megszorítócsomag. Emelkedik az áfa, nőnek a munkavállalók és a vállalkozások terhei, ezzel együtt természetesen drágulnak az élelmiszerek, az utazás, a gáz és számtalan más dolog. A kormány mindezt igazságosabb közteherviselésnek nevezi.

Néző László
2006. 08. 31. 10:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember elsejétől kezdődően lépnek életbe azok az intézkedések, amelyeket összefoglaló néven Gyurcsány-csomag néven ismer a közvélemény. A csomagot, hivatalos elnevezéssel: az Új egyensúly programot több lépcsőben vezetik be, egészen 2007. január elsejéig húzódóan.

A legtöbb embert érintő általános változás, hogy szeptember 1-jétől a az eddig 15 százalékos áfakulcsba tartozó termékek és szolgáltatások az általános 20 százalékos kulcs alá kerülnek. Ide tartoznak például az élelmiszerek, az energiahordozók (pl. a gáz), az állatgyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, de az uszodai és a temetkezési szolgáltatás is. Az áfa emelése együtt jár természetesen az e körbe tartozó fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelésével is.

Az áfa emelése miatt a csütörtökről péntekre virradó éjszaka a legtöbb élelmiszerbolt és nagyobb áruház zárva tart a pénztárgépek átállítása miatt.

Emelkedik a jövedéki adó is: a szeszes italok esetén 7, a cigaretta esetében pedig 5,7 százalékkal. Ugyancsak nő a gépjármű „visszterhes vagyonszerzési illetéke” , vagyis az átíratás költsége, ez átlagosan 20 százalékkal emelkedik.

Drágábban utazunk

2006. szeptember 1-jétől a vasúti közlekedés díjai maximum 8,5 százalékkal, a helyközi autóbusz-közlekedés díjai pedig maximum 8,1 százalékkal emelkednek. Budapesten egyelőre nem drágul a tömegközlekedés, annak ellenére, hogy e szolgáltatást is érinti az áfaemelés. A fővárosi önkormányzat – valószínűleg a közelgő őnkormányzati választások miatt – nem döntött a BKV-jegy- és bérletárak változásáról.

Dupla minimálbér után kell járadékot fizetni

A munkaadókat és munakvállalókat érintő legnagyobb érvágás talán a dupla járulék, ami mintegy egymillió, minimálbérre bejelentett embert és munkaadóikat érinti. Szeptember 1-től ugyanis mindenkinek legalább havi 125 ezer forintos jövedelem ( vagyis a minimálbér kétszerese) után kell járulékot fizetni – eddig a minimálbér volt a minimum. A törvény szerint, akinek a valódi jövedelme ennél kevesebb, akkor elég a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat. Ennek azonban az feltétele, hogy ezt a tényt a munkáltatók előzetesen jelentsék be az APEH-nak. A kiszivárgott információk szerint azonban az ilyen vállalkozások nagy eséllyel számíthatnak egy közeli APEH-ellenőrzésre.

Számítások szerint mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak és a minimálbéres munkavállalónak összesen az eddigi mintegy 35 ezer forint helyett októberben már 62500 forint járulékot kell fizetni.

A dupla járulékalapra vonatkozó előírás nemcsak az alkalmazottakra és munkaadóikra vonatkozik, hanem a főállású egyéni és társas vállalkozókra, az evázó egyéni és társas vállalkozásokra egyaránt. A Pénzügyminisztérium kimutatásai szerint a minimálbért bevallók száma közel 1 millió, ebből 600 ezer a munkavállaló és 400 ezer a vállalkozó.

A munkavállalói járulék is emelkedik: a jelenlegi 1 százalékról 1,5-re, az egészségbiztosítási járulék pedig 4-ről 6 százalékra. A munkaadók által fizetendő egészségbiztosítási járulék marad 11 százalék, azonban ezentúl két részre oszlik: a természetbeni egészségbiztosítási járulék 7 százalék, a pénzbeli pedig 4 százalék. Mindez azt is jelenti, hogy csökken a munkavállalók nettó fizetése.

A Figyelőnet szerint az összesen harminc országot vizsgáló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb kimutatása szerint a munkáltatókat és munkavállalókat terhelő bérterhek az OECD-országokban átlagosan a munkaerőköltség 37,3 százalékát teszik ki, míg Magyarországon ez az arány 50,5 százalék volt 2005-ben. Ez most még tovább nő.

Szolidaritási adó, bankadó

A társas vállalkozók (gazdasági társaságok) a belföldön elért eredményük 4 százalékát fizetik különadóként. Az adóalap meghatározható arányosítással – akár az egyéni vállalkozóknál -, vagyis az éves adóalap egyharmada után fizetnek, vagy pedig közbenső beszámolót készítenek augusztus 31-ére, és az ezt követően keletkezett eredmény után adóznak. A társas vállalkozókra is vonatkozik a negyedéves adóelőleg-fizetés, de csak a jövő évtől. Ennek ellenére a társas vállalkozások helyzete hátrányosabb, mint az egyéni vállalkozóké, mivel december 20-ig fel kell tölteniük a különadót, vagyis be kell fizetniük a várható ilyen adót. A végleges elszámolás határideje a következő adóév 150. napja.

Ugyanez a törvény írja elő a magasabb jövedelmű magánszemélyek 4 százalékos különadóját, de ezt csak a jövő év első napjától kell fizetni. A jövedelemhatár még nem ismert, mivel az azonos a nyugdíj-járulékalap felső határával, amit rendszerint az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg. Az idei limit 6 325 450 forint. Hasonlóan, 2007. január 1-jétől kell fizetniük a bankoknak az 5 százalékos járadékot az állam által támogatott hitelekből származó kamatbevétel után.

Szeptembertől a kamatok után is adózunk

A változások több ponton érintik a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt is. A kamatjövedelem adóköteles lesz szeptember 1-jétől. Az adó mértéke 20 százalék, de a nyereménybetéteknél a nyeremény piaci értéke után 25 százalék adót kell fizetni. Az adót a kifizető (bank) állapítja meg és vonja le, továbbá fizeti be az államnak. A lakástakarék-pénztár, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla továbbra is adómentes. A betét csak a 2006. augusztus 31-e után indult első teljes kamatperiódus után adóköteles. Például az idén augusztus 25-én indult egyéves lekötésű betét kamata jövő év augusztus 24-én jár, és adómentes lesz.

Szintén 20 százalék adó terheli szeptembertől a tőzsdei ügyleteket. Csak az augusztus 31-ét követően átruházott értékpapír árfolyamnyeresége, valamint az összetett vagy származtatott ügylet nyeresége adóköteles. Az adóköteles természetbeni juttatások (pl. étkezési utalvány, utazási támogatás, nyaralás) adója 44-ről 54 százalékra növekszik szeptembertől. A naptári évvel azonos üzleti évet követő cégeknek, azonban csak a jövő évtől kell megemelt adót fizetniük. Szintén 54 százalék a céges telefon magáncélú használata után fizetendő adó is, ez viszont szeptembertől hatályos.

(Forrás:mno.hu, hirado.hu, mti, magyarorszag.hu, meh.hu)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.