Folytatódhat az urambátyámozás; kétséges a lobbitörvény sikere

Kérdéses a szeptember elsején hatályba lépő lobbitörvény teljes sikere, több kiskapu található benne, s így továbbra is ellenőrizetlenül folyhat az érdekérvényesítés, ráadásul a jogszabály szinte csak a gazdasági lobbit regulázza meg, a civil szervezeteket nem - derült ki egy csütörtöki kerekasztal-beszélgetésből.

A témával foglalkozók szerint viszont számos gyenge pontja van a hosszas vajúdás után létrejött szabályozásnak. Kégler Ádám, az MTA szakértője szerint nagyon sok civil szervezet úgy érezheti, hogy kiszorul az érdekérvényesítésből, hiszen a nem kormányzati szervezeteket nem érinti a rendelet. Márpedig szeptember elseje után azok, akik szabálytalanul, vagy lobbiigazolvány nélkül végeznek ilyen tevékenységet, akár tízmillió forintos bírsággal is sújthatók. Az MTA kutatója szerint ráadásul az új törvény egy olyan tevékenységet szabályoz, amelynek nincs úgynevezett TEÁOR-száma, tehát nem szerepel a cégbírósági bejegyzések listájában. Így könnyen megeshet, hogy a lobbizók más tevékenységként jegyeztetik be munkájukat, hogy elkerüljék a szigorú szabályozást és ellenőrzést. Kégler szerint az sem segíti az érdekérvényesítési folyamat kifehérítését, hogy az új jogszabály szerint a lobbistáknak negyedévente részletes jelentést kell tenniük, mivel ennek során akár üzleti titkokra is fény derülhet, s ezt a cégek természetesen igyekeznek majd elkerülni. A szakértő hangsúlyozta, hogy Magyarországon kívül Európában eddig csak Lengyelországban fogadtak el lobbitörvényt. A nyugat-európai országokban nemzeti szinten nem gondolkoznak ilyen jogszabály megalkotásán, hiszen ott a lobbizásnak már hosszú évtizedekre visszamenő hagyománya van. A magyarországi helyzetet elemezve Kégler Ádám rámutatott, hogy az országban inkább az ismerősökön, rokonokon keresztüli érdekérvényesítésnek, a „urambátyámozásnak” van évszázados hagyománya, ezt pedig nagyon nehéz törvényileg megváltoztatni.

Kopiás Gábor, az Első Magyar Lobbi Szövetség tagja szerint abban is eltérés mutatkozik a nyugat-európai országok, vagy épp az Egyesült Államok és Magyarország között, hogy az ország méreteihez képest több képviselő van a magyar parlamentben, így könnyebben eljuthat például egy polgármester vagy egy civil szervezet kérése is a döntéshozókhoz.

A szakértők egyetértettek abban: szükség van arra, hogy ezt az évi több milliárd eurós tevékenységi ágat szabályozzák Magyarországon is, ugyanakkor kérdésesnek tartják, hogy a törvény a jelenlegi formájában megállja-e majd a helyét a gyakorlatban. Többen már az uniós szabályozásra várnak, tavasszal ugyanis az egyik észt képviselő már a közösség elé vitte az ügyet, így várhatóan az EU-ban is egységesen rendelkeznek majd a lobbizásról.
(MTI)