Kamatadó: begyűjtik ügyfeleik adószámát a bankok

Bár a pénzügyi tárca szerint nem kellene, több bank megkezdte ügyfelei adószámának begyűjtését. Ők úgy tudják: lehet, hogy januártól erre szükség lesz a kamat adóztatásához. Ekkor adószám hiányában a törvény a lakossági folyószámlák zárolását is elrendelheti.

Több bank megkezdte az utóbbi napokban lakossági ügyfelei adószámának begyűjtését, „informális jelzésekből” ugyanis arra számítanak, hogy az azonosító jelre rövidesen szükség lesz a szeptember elsejétől életbe lépő kamatadó elszámolásához – írja a Népszabadság.

A pénzügyi tárca korábban közleményben jelezte: nem várja el a hitelintézetektől, hogy az általuk levont kamatadót ügyfelekre lebontva tartsák nyilván. Elég, ha a közterhet egy összegben fizetik be a központi költségvetésbe. Az eredeti törvénytervezet még úgy szólt, hogy a bankok kötelesek begyűjteni több millió betétesük adószámát a kamatadó bevezetéséig, ennek hiányában ugyanis az adathiányos számlákat zárolniuk kell. Vagyis pénzét a számla tulajdonosa mindaddig nem veheti fel, amíg a törvényben előírt adatot meg nem adja a banknak.

A gyors átállás, a szeptemberi bevezetés ennek az elvárásnak a teljesítését lehetetlenné tette. A szigorú szabályok azonban több illetékes banki vezető értesülése szerint akár már a jövő év elejétől életbe léphetnek. Ha a szükséges adatok nem állnak időre a hitelintézet rendelkezésére, megtörténhet, hogy több százezer ügyfél számláját kényszerülnek befagyasztani átmenetileg, míg a „legkisebb rossz” a fizetett kamatok zárolása lehet.

Az adószámok begyűjtése jelenleg ugyanakkor több szempontból is kritikus kérdéseket vet fel.

Azok, akik egy banknál csak egyszerű folyószámlát vezetnek, ezt az adatot jelenleg nem kötelesek megadni, de több banknál attól is tartanak, hogy ha konkurenseiknél előbb elkezdik vegzálni ügyfeleiket, azok egyszerűen átállnak a konkurenciához. Másrészt viszont, ha a törvény módosítása után kezdik begyűjteni az adóazonosító jeleket, aligha szerzik be azokat a – vélhetően – pár hónapos határidő alatt.

Ha a jövő év elején életbe lépne a törvény várható módosítása, az adatok teljes körű regisztrálására így sincs sok esély. A pénzmosás ellen hozott korábbi előírás, az anonim számlák nevesítése teljes körűen például a mai napig nem történt meg. Most viszont nem pár ezer, hanem több millió ügyfél elérése lenne a feladat. Az OTP Banknál például majd négymillió számlatulajdonostól kellene bekérni az adószámot, ami nemhogy hónapokat, éveket is igénybe vehet.

A kamatadó szeptemberi bevezetéséig is több kérdés vár még tisztázásra. Készen lesznek-e például a hitelintézetek a szükséges – bankonként pár tízmillió forintot felemésztő – informatikai fejlesztésekkel. Az átállást egyebek mellett az is megnehezíti, hogy a sok banknál negyedéves kamatelszámolásra beállított rendszereknek most egy negyedév közben, szeptember elsejével kell átállniuk az új adó levonására. A legfőbb gond persze a bankok szerint, hogy a pénzügyi tárca a fejlesztéshez szükséges információkat az utolsó utáni pillanatban adta meg.

A bankszektornak ugyanakkor nemcsak hátránya, némi előnye is származik abból, hogy a kormány minimális időt adott az intézményeknek és a lakosságnak a kamatadóra történő felkészülésre. Lengyelországban, ahol az átállásra volt idő bőven, a megtakarítások igen jelentős része vándorolt át lekötött betétekből befektetési alapokba, amelyek vagyona ebben az időszakban megduplázódott. Az alapokban ugyanis a kamatadó bevezetése előtt elhelyezett megtakarítások hozama szinte korlátlan ideig adómentes. Egy nagyobb mértékű átrendeződés a hazai bankoknak aligha érdekük, a betétek ugyanis a hitelezés forrásaként használhatóak, szemben az alapokban lekötött pénzekkel. A lakosságnak itthon ugyanakkor alig maradt ideje felkészülni az új helyzetre, így a befektetések közötti átcsoportosítás – bár már megkezdődött – szeptember elsejéig vélhetően nem lesz olyan jelentős, hogy sértse a szektor üzleti érdekeit.

Népszabadság