A monetáris tanács az alapkamat emelését a növekvő inflációs kockázattal indokolta. A testület közleményében elismeri, hogy a tervezett kormányzati lépések számottevő mértékben hozzájárulnak az államháztartási deficit és a külső finanszírozási igény jelentős csökkentéséhez, ami az ország kockázati megítélését javíthatja. Az inflációs kockázatok jelentős megnövekedése miatt azonban a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel – fűzik hozzá.
A közlemény szerint a fogyasztói árakat rövid távon legnagyobb mértékben a költségvetési intézkedések közvetlen hatásai, az indirekt adók és a szabályozott árak emelése fogja megnövelni. Ehhez járulnak hozzá a termelési költségeket növelő lépések, amelyek idővel a vállalati szektort áremelésekre kényszeríthetik – fűzik hozzá. A jövedelmeket érintő kormányzati intézkedések ugyanakkor fékezőleg hatnak a belföldi keresletre, ami részben ellensúlyozhatja a közvetlen inflációs hatásokat – áll a közleményben.
Emelkedő infláció
Mindezen hatások eredőjeként az infláció átmenetileg megemelkedik, majd a várhatóan 2007 első felében elért csúcsról 2008 végére fokozatosan csökkenhet. A fiskális intézkedések átmeneti hatásaitól eltekintve is, amennyiben a jelenlegi monetáris feltételek a teljes előrejelzési horizonton fennmaradnak, a célt meghaladó infláció valószínűsíthető – áll a közleményben. Ezen belül a monetáris politika szempontjából kitüntetett időszakon, 6-8 negyedév múlva, az infláció és a maginfláció is számottevően magasabb lenne a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljánál – derül ki a közleményből.
A döntés lényegében megfelel az elemzői várakozásoknak.
Lassul a gazdasági növekedés
A Magyar Nemzeti Bank igen szerény gazdasági növekedéssel számol a következő években, a prognózis szerint az idei 3,9 százalék után 2007-ben már csak 2,4 százalékkal, 2008-ban pedig 2,5 százalékkal nő a bruttó hazai termék.
A folyó fizetési mérleg hiánya ezzel párhuzamosan a GDP-hez mérten 2006-ban 8,1 százalékra rúg, 2007-ben 5,9 százalék lesz, 2008-ra pedig 4,7 százalékra mérséklődik – tartalmazza a jegybank jelentése.
A lakossági fogyasztás 2006-ban 2,5 százalékkal bővül, 2007-ben viszont 1 százalékkal csökkenm és még 2008-ban is százalékkal 0,3 százalékkal mérséklődik az MNB inflációs jelentése alapján.
A monetáris tanács júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította az alapkamatot, ami korábban, 2005. szeptember és 2006. június között 6 százalék volt.
Járai: Szükséges volt a monetáris szigorítás
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint szükséges volt a monetáris szigorítás, mivel a mostani körülmények között veszélyben van az árstabilitás elérése; 2008 végére sem érnénk el az eredetileg tervezett 3 százalékos éves inflációs mértéket, ha a mostani kamatemelést nem lépte volna meg a Monetáris Tanács.
Járai Zsigmond úgy vélte, „az 50 bázispontos mostani emelés hozzájárult a Monetáris Tanács hitelességének növeléséhez”.
Az MNB elnöke elmondta: a jegybank szakértői az inflációs jelentés összeállításakor azzal is számoltak, hogy a következő időszakban folyamatosan emelkedik majd a lakossági gázár. A jegybank-elnök aláhúzta: a következő időszakban a kormány és a jegybank véleménye leginkább a maginfláció megítélésében tér el.
Járai Zsigmond kérdésre elmondta: a mostani 50 bázispontos kamatemelés beleillett abba a lépéssorozatba, amelynek előző elemeiként először 25 bázisponttal, majd 50 bázisponttal emelte meg a Monetáris Tanács az alapkamatot. Arra azonban a mostani körülmények között nem lehet egyértelműen igennel válaszolni, hogy a lépéssorozat folytatódik-e.
Járai Zsigmond a konvergenciaprogrammal kapcsolatban ironikusan megjegyezte: „most a nagy átverések után a nagy kapkodások korszaka következik”. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint a konvergenciaprogram maga nem jó, nem jó pályára állítja a magyar gazdaság fejlődését, további gond az, hogy az euró-bevezetés céldátumának kikerülésével nem feltétlenül csökkenti a kockázatokat.
Erősödött a forint
Erősödött a forint a bankközi devizapiacon a monetáris tanács 50 bázispontos kamatemelésének bejelentése után. Az eurót 14 óra után 275,85/95 forinton jegyezték, szemben a reggel jegyzett 278,50/60 forintos árolyammal. A piacon elmondták, hogy reggel óta folyamatosan erősödött a forint, a kamatdöntés bejelentésének időpontjában már gyakorlatilag 276 forinton állt az euró – ami jelzi, hogy szinte biztosra vették a kamatemelés mértékét. Keddtől a döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,75 százalékról 7,25 százalék.
A monetáris tanács 45 oldalas inflációs jelentését folyamatosan dolgozzák fel a piacon. Legoptimistább becslések szerint a forint akár a 275 forint/eurós szintet is tesztelheti – ám ezen a szinten már venni kell eurót – fogalmazott egy piaci szereplő.
(MTI/vg.hu/gazdasagiradio.hu)
thaiföld
Tűzszüneti megállapodást kötött Thaiföld és Kambodzsa
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!