„Példátlan konfliktus”

Kaptak volna, de nem kértek állami támogatást a Református Világtalálkozó szervezői. Ma az erdélyi Krónika vezércikkében azt írja: a magyarországi demokrácia történetében az egyházak és az állam közötti példátlan konfliktusról árulkodnak a történtek.

Kaptak volna, de nem kértek állami támogatást az immáron ötödik alkalommal megtartott Református Világtalálkozó szervezői. A majd kétszázmillió forintra azért nem tartottak igényt a nyakas kálvinisták, mert olyan államtól nem akarnak pénzt az együvé tartozást erősítő eseményre, amely arra bíztatta polgárait, hogy ne támogassák a kettős állampolgárságot.

Először 1938-ban gondolták úgy a világban szétszórtan élő magyar reformátusok, hogy szükség van az összegyűlésre, szükség van arra, hogy egymás hitéből erőt merítsenek. Az összetartozás jegyében szervezett találkozónak azonban a háború, majd a vallásos megmozdulásokat nem szívlelő szocializmus csak 1991-ben, a rendszerváltás eredményeként lehetett folytatása. Ezt követően a folytonosság már nem szakadt meg, 1996-ban, majd 2000-ben is volt egy-egy nagyszabású világtalálkozó. Az idei ennek ellenére különlegesnek tekinthető, mert a rendszerváltást követően minden találkozó jelentős – 80-200 millió forintos – állami támogatásban részesült, ám az idei rendezvény szervezői erre a forrásra nem tartottak igényt. A nyakas kálvinista magatartás mögött az húzódik meg, hogy az egyházkerületek határon inneni és túli püspökei nem kérnek a reformátusok egységét szimbolizáló találkozójukhoz olyan államtól támogatást, amely arra bíztatta polgárait, hogy ne tegyék lehetővé a határon túliak életét könnyebbé tevő törvények létrehozását. Erről az egyházkerületek legfontosabb szerve, a generális konvent határozott, nem sokkal az ominózus december 5-i népszavazás után, amikor a szocilaisták propagandájának hatására a kettős állampolgárság ügye megbukott – tudta meg a Magyar Nemzet Bölcskei Gusztávtól.

A rendezvény megnyitóján több szónok bírálta a magyar kormányt a 2004 decemberében tartott népszavazás eredménye miatt.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke azt mondta: a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a referendum végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak.

Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke bocsánatot kért a magyarországiak nevében a népszavazás eredménye miatt, és hangsúlyozta: az erdélyiek és az anyaországi magyarok bátran nézhetnek egymás szemébe.

Hétfői számában az erdélyi Krónika már arról ír, hogy a magyarországi demokrácia történetében az egyházak és az állam közötti példátlan konfliktusról árulkodik, hogy a magyarországi református egyház nem kért pénzt az V. Magyar Református Világtalálkozó megszervezésére.
A lap emlékeztet rá, hogy az egyházi elöljáró egyrészt bocsánatot kért a magyarországiak nevében a 2004. december 5-i népszavazás kudarca miatt, másrészt pedig „bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői – éppenséggel a referendumon tanúsított magatartás miatt – idén már nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni”.

A lap vezércikke szerint az esemény után a hitbéli tanulságok mellett azt a világi következtetést is le lehet vonni, hogy „a református egyházfők a kettős állampolgárság ügyében tartott magyarországi népszavazás után két és fél évvel sem nyugodtak bele a referendum eredménytelenségébe”. A Krónika újságírója megállapítja, hogy mindez természetesen nem felekezeti kérdés, hiszen a kudarcérzet éppúgy tetten érhető a többi történelmi magyar egyházak körében is.

(Magyar Nemzet/Krónika)