Roham a bankokban

A kamatadó bevezetése miatt már most is hosszú sorbanállást lehet tapasztalni több bankfiókban, a bankok azonban a jövő hétre várják a nagy rohamot. A pénzintézetek ezért hosszabbított nyitvatartással és különféle betéti akciókkal várják az ügyfeleket, akik augusztus 31-ig még kamatadómentesen köthetik le összegyűjtött pénzüket.

A kamatadó szeptemberi bevezetése előtt óriási forgalomnövekedésről számolnak be a bankok az adómentesen kínált akcióknak köszönhetően. Bár a pénzintézetek a jövő héten várják az igazi nagy forgalmat, a betétesek rohama nem maradt el: az Inter-Európa Banknál (IEB) például 25-30 százalékkal nőtt a szokásos forgalomhoz képest augusztusban az ügyfélforgalom, a CIB fiókjait az elmúlt két hét alatt 65 százalékkal több lakossági ügyfél kereste fel, ugyanezen időszak alatt a telefonos ügyfélszolgálatuk harmadával több hívást regisztrált, míg a Budapest Bankban kétszer annyi érdeklődést tapasztaltak ebben a hónapban.

A bankok hosszabbított nyitvatartással és betéti akciókkal várják az ügyfeleket, akik augusztus 31-ig köthetik le még kamatadómentesen az összegyűjtött pénzüket. Az utóbbi hetekben a szokásosnál jóval magasabb, gyakran akciós betéti kamatokat kínálnak a pénzintézetek: háromhónapos és kétéves lekötésre évi 7,50 százalékos, egy és három évre pedig évi 8,01 százalékos fix kamatot is elérhet egy egymillió forintot lekötő befektető.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint, aki szeptember elseje előtt leköti a pénzét, annak csak akkor kell a kamat után 20 százalékos adót fizetnie, amikor a lekötés lejár.

Tisztul a kép a kamatadóval kapcsolatban

Szeptember elsejét követően nem változik a betéti termékek összehasonlítására létrehozott egységes betéti kamatlábmutató (EBKM) meghatározási módja. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke úgy fogalmazott: kamatadó eddig is volt (igaz, nullaszázalékos), a mutató pedig korábban is a kamatot és nem az adóval csökkentett hozamot mutatta. A bankok azért sem tehetik meg, hogy az adóval csökkentett értéket tüntessék fel termékeikben, hiszen nem mindenkit sújt azonos mértékben a kamatadó: a külföldi ügyfelek esetén elképzelhető, hogy más lesz az adó számításának mértéke. Minden befektetőnek a saját országában érvényes kamatadót kell fizetnie ugyanis (amennyiben azonban az adó mértéke alacsonyabb, mint Magyarországon, úgy a különbözetet be kell fizetnie a magyar államkasszába). Éppen ezért a Pénzügyminisztériumnál sem a mutató megváltoztatását, sem új mutató bevezetését nem tervezik.

Csak a takarékbetétkönyvekre vonatkozik az a 17 éves törvényerejű rendelet, amely legalább évenkénti egyszeri tőkésítést ír elő. Többen úgy értelmezték ugyanis a polgári törvénykönyvet, hogy azzal együtt a rendelet ráhúzható a bankszámlákra is. Jól látható, hogy ugyanaz a rendelet, amely korábban az ügyfelek érdekeit védte, most éppen a betétesek hosszú távú adóelőnyét törhette volna le: az augusztusig megkötött konstrukciók ugyanis csupán az első kamatfizetésig (tőkésítésig) mentesek a kamatadó alól.

Bár a Pénzügyminisztériumnak egyelőre sikerült tisztáznia az új adótípussal kapcsolatban felmerült kérdéseket, a Magyar Bankszövetség illetékesei úgy nyilatkoztak: a kamatadó bevezetése kicsit elkapkodott volt, ezért az sem kizárt, hogy menet közben tovább kell majd alakítani a szabályokat.

(Forrás: FigyelőNet, Népszabadság, Világgazdaság, stop.hu, rtlklub.hu, origo.hu)