A miniszterelnök szerint a változtatás többéves, nehéz átmenetet igényel, amelynek végén egy igazságosabban működő, kevesebb hazugsággal terhelt, magas szintű szolgáltatást nyújtó egészségügy jön létre.
Az állami jellegű finanszírozási-szolgáltatási rendszer mára sok tekintetben fenntarthatatlanná vált. A magyar egészségügy közkiadásai az elmúlt négy-öt évben hihetetlen tempóban növekedtek, miközben az egészségüggyel kapcsolatba kerülők nem lettek elégedettebbek.
A rendszer átalakítása során érvényesíteni kell a biztosítás elvét, ami azt jelenti, hogy mindenkinek biztosítottnak kell lennie. Ha valaki nem vesz részt a nemzeti kockázatközösség megalkotásában, akkor annak csak egy korlátozott, alapszolgáltatási csomag jár – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: mintegy félmillió ember kap ma Magyarországon szolgáltatást fizetés nélkül, holott erre nem lenne jogosult.
Gyurcsány Ferenc elmondta, év végig be kell fejeződnie a vitának arról, hogy mi legyen a mindenkinek járó alapbiztosítás-csomagban.
Kitért rá, hogy meg kell osztani a kockázatot a biztosításban részt vevő közösség és a szolgáltatást igénybe vevők között, hogy az emberek érdekeltek legyenek egészségük megóvásában és a szolgáltatások racionális igénybevételében.
Megjegyezte: a vizitdíj és a kórházi kezeléshez kapcsolódó térítési díj a biztosítás önrésze, mivel minden száz forint egészségügyi költségből mintegy nyolcvanat fizetnek ki az állampolgárok járulékként. A hiányzó összeget a biztosítottak szélesebb körű felelősségének megteremtésével lehet előteremteni.
Ha biztosításelvű az egészségügy, bizonyos szolgáltatások valamennyi biztosított számára azonos feltételekkel érhetők el, s ekkor a biztosított számára érdektelen, hogy a szolgáltató mögött milyen tulajdonos áll. Új intézményi hálózatra, a kapacitások újraszabására is szükség van, és létre kell hozni egy független felügyeletet, amely fogyasztóvédelmi funkcióval bír – fogalmazott a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta: év végégig kell szakmai vitában dönteni arról, megvalósítható-e a több-biztosítós rendszer, s ehhez milyen feltételek szükségesek.
„Az a gondunk, hogy továbbra sem látjuk az egészségügyi reformot, ez még koncepcionálisan sincs megfogalmazva„ – reagált az elhangzottakra Mikola István, az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke. Hozzátette, hogy ugyanakkor adójellegű egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó intézkedések születtek, mint például a vizitdíj vagy a kórházi napidíj.
Az ingyenességgel kapcsolatban hangsúlyozta: „Soha nem volt ingyenes az egészségügy, hiszen járulékot a munkáltatók és a munkavállalók is fizetnek jövedelemarányosan, ebből működik az egészségügy.”
(mti)
Sorsdöntő év lesz 2026















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!