Megdolgoztatnák a rokkantnyugdíjasokat

Egymásnak ellentmondó adatok és nyilatkozatok láttak napvilágot a kormány részéről a rokkantnyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban. Míg a munkaügyi miniszter 450 ezer érintettről beszél, addig egy kormánypárti szakpolitikus már 800 ezerre teszi ezt a számot. Egy biztos: a kormány a leszázalékoltak jelentős részét dolgozni küldené. Tény ugyanakkor, kérdésünkre semmilyen adattal nem tudták igazolni, hogy az érintett tízezrek már nem betegek. • KDNP: elfogadhatatlan a nyugdíjkorhatár emelése

Kiss Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetője néhány napja bejelentette: a kormány szándéka az, hogy azok a rokkantnyugdíjasok, akik „orvosilag, emberileg, munkaerő-piaci szempontból rehabilitálhatók”, a saját munkájukból éljenek meg. A miniszter elmondta: azt szeretnék, hogy a mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas jelentős része ismét visszatérjen a munkaerőpiacra.

A bejelentés kapcsán megszólalt Csákabonyi Balázs, az MSZP szakpolitikusa is, ám ő már 800 ezer rokkantnyugdíjasról beszélt. Szerinte mintegy 60-70 ezer rokkantnyugdíjas visszatéríthető a munka világába a következő években.

A Kormányszóvivői Iroda megkeresésünkre pontosította az elhangzottakat: jelenleg 800 ezer a rokkantnyugdíjasok száma, ebből 454 ezren még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Azzal kapcsolatban, hogy a tárcavezető által említett „jelentős rész” hány főt takar, a Kormányszóvivői Iroda azt a választ adta, hogy első lépésben azok a legfeljebb 40 éves korú rokkantnyugdíjasok kerülnek az új rehabilitációs és ellátórendszerbe, akiket a szakértői vizsgálaton erre javasoltak, vagy a felülvizsgálaton megállapították, hogy állapotuk jelentősen javult. Ebben a körben mintegy 60-70 ezer olyan ember van, akiknek két-három éves rehabilitációs folyamat során esélyük lehet az újbóli munkavállalásra.

Arra a kérdésünkre, hogy várható-e politikai utasítás a rokkantnyugdíjazás körülményeinek felülvizsgálatára a kabinettől, azt a választ kaptuk, hogy a komplex rehabilitációs rendszer kialakítása „természetesen” maga után vonja a rokkantnyugdíjazás körülményeinek átalakítását is. Új minősítési rendszer bevezetését tervezi a kormány, ahol együtt dolgoznak az orvos szakértők, a foglalkozás-egészségügyi, munkaügyi, rehabilitációs szakemberek. Az a kormány szándéka, hogy az orvosszakértői intézet ne csak a ténymegállapításban, hanem a rehabilitáció irányainak a megjelölésében is vállaljon szerepet. Tehát a döntő bizottságok ne elsősorban a károsodás mértékét és annak precíz diagnózisát mutassa be, hanem a rehabilitáció, az orvos- és munkaerő-piaci rehabilitáció lehetséges útvonalaira is tegyen javaslatot. A rokkant személyek új ellátórendszeréről az érintett tárcákkal és szakemberekkel most kezdődnek meg az egyeztetések, az új koncepció várhatóan még az ősz folyamán a kormány elé kerül.

Megkérdeztük azt is, ha felülvizsgálják a körülményeket, akkor ez jelentheti-e azt, hogy tévedtek a rokkantnyugdíjazás mellett döntő bizottságok? Ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást a kabinet, hogy a rokkantnyugdíjazás körülményeinek felülvizsgálata azért szükséges, mert az orvosszakértői minősítési rendszer nem korszerű abban az értelemben, hogy az elvesztett munkaképességre koncentrál. A jelenlegi rendszerben a megmaradt, hasznosítható munkaképességet, a rehabilitáció lehetőségét az elbírálási folyamat során érdemben nem vizsgálják. Arra a kérdésünkre, hogy számíthatnak-e felelősségre vonásra a bizottságok tagjai, azt a választ kaptuk, hogy felelősségre vonásokról nincs szó, mivel a körülmények felülvizsgálatát nem téves döntések indokolják.

Ennek némiképp ellentmond, hogy a konvergenciaprogram „széles körben előforduló visszaélésekről” ír. A programban más megállapítások és tervek is vannak a rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatban. Eszerint a társadalombiztosítás „elvi tisztázása” keretében a rokkantsági ellátások önálló szolgáltatási ággá válnak, kikerülnek mind az egészségügyi, mind pedig a nyugdíjrendszerből.
A részleges munkaképesség-csökkenést elszenvedett (III. csoportos) rokkantak mai ellátása olyan átmeneti járadékká alakul, amely megfelelő rehabilitációval kiegészítve erős érdekeltséget teremt a legális munkaerőpiacon való maradáshoz, illetve visszakerüléshez.
A tervek szerint a munkavégző-képesség csökkenésének megállapítási és ellenőrzési szabályai úgy változnak, hogy kizárják a visszaéléseket. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatott arról is, a jelenlegi rokkantnyugdíjasok körében új ellenőrzési módszereket alakítanak ki a felülvizsgálathoz, ám ennek részleteit nem ismerhettük meg.

Azt is jelezték, a meglévő orvosszakértői bizottságok fogják megvizsgálni a 450 ezer rokkantnyugdíjas ügyét, tehát nem jelentkezik többletköltség.