A köztársasági elnök szerint a morális válságot fokozta az, hogy Gyurcsány Ferenc nem ismerte be: hazudott, sőt más erőkre próbálta terelni a felelősséget.
Sólyom felszólította a miniszterelnököt: nyilvánosan vallja be, hogy nem más erők felelősek a kialakult helyzetért. Visszautalt saját, augusztusi nyilatkozatára, megismételve: a jó célok sem szentesíthetik az eszközöket.
Az államfő kijelentette: a kormány nem a köztársasági elnöknek felel, és a köztársasági elnöknek az adott helyzetben nincs módja arra, hogy feloszlassa az országgyűlést. Ezt akkor teheti meg, ha huzamosabb ideig nincs kormányfő a kormány élén, vagy ha négy alkalommal is bizalmatlansági indítványt fogad el az országgyűlés.
Hozzátette: erkölcsi vallomást és bocsánatkérést vár Gyurcsány Ferenctől.
Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata
Hölgyeim és Uraim!
A tegnap nyilvánosságra került miniszterelnöki beszéd tartalmi szempontból nem jelentett újdonságot.
A választási kampány és az utána meghozott kormányzati intézkedések közötti ellentmondásról már augusztus elején kijelentettem: az alapkérdés az, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez. Ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít – így például a választási ígéretek semmire sem köteleznek -, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget.
Az utóbbi órákban sokféle címen cselekvésre hívták föl a köztársasági elnököt. Tisztázni kívánom, hogy a köztársasági elnöknek az Alkotmány erre a helyzetre nem ad közjogi beavatkozási lehetőséget.
Fontos hangsúlyozni, hogy a miniszterelnök és a Kormány nem a köztársasági elnöknek felelős, hanem az Országgyűlésnek. Csak az Országgyűlési képviselők többsége vonhatja meg a bizalmat a miniszterelnöktől és egyúttal a Kormánytól.
Az Országgyűlést a köztársasági elnök csak akkor oszlathatja fel, ha az Országgyűlés tizenkét hónapon belül legalább négy alkalommal megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy ha a Kormány megbízatása megszűnik, és a köztársasági elnök által a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választja meg az Országgyűlés.
A most kialakult helyzet újdonsága, hogy a demokrácia morális alapjainak kérdése minden korábbinál élesebben lett a közbeszéd fő témája. Ebben a vitában a köztársasági elnöknek kötelessége tisztázó szándékkal megszólalnia.
A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.
A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak.
A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével.
Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye.
Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől.
Gyurcsány egyetért Sólyommal
A kormányfő egyetért a köztársasági elnökkel abban, hogy a demokráciába vetett bizalmat nem szabad kockáztatni. Gyurcsány Ferenc az oroszországi Szocsiból hazafelé tarva, a repülőgépen beszélt erről. A miniszterelnök hangsúlyozta: arra törekszik, hogy a bizalmat visszaállítsa, és a kormány szakítson az elmúlt 16 év politikai hazugságaival.
– A bejelentett változtatások és a további reformtervek világosan mutatják, hogy ez a kormánykoalíció vállalta ezért a rá eső felelősséget, és vállalja az érdemi változások felelősségét is – tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
(keh.hu)
magyar péter
Lengyel László borította a bilit, elárulta Magyar Péter titkos tervét
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!