Fegyelmezett közvéleményt! címmel közöl cikket a 8 Órai Ujságban december 25-én gróf Bethlen István miniszterelnök. Azt írja: „A magyar nemzet céljai fegyelem, kitartó akarás, verejtékes küzdelem nélkül nem érhetők el. A történelem nem ajándékozó természetű, s ha vannak is a népek életében pillanatok, amelyek megnyitják előttük a sors bőségszaruját, mégis csak azok a históriai eredmények maradandók, amelyekhez a megfeszített munka verejtéke, egy nép sok-sok szenvedése, imája s álmatlan éjeinek emléke tapad.”
A magyar politikai közszellemet az újabb időkben könnyen befolyásolhatónak, ellenálló erő nélkülinek ítéli: „Könnyen martalékul esik a politikai kútmérgezésnek és könnyelműen, minden felelősség nélkül felrobbantott hírek a sajtón át utat találnak olyan rétegekhez is, amelyek egyébként a legszilárdabb alapjai a nemzeti életnek.” Szerinte ezek orvosolandó jelenségek, s emlékeztet, hogy a külföldi közvélemény tárgyilagos részének az ítéletét is befolyásolják. „Én teljes felelősségem tudatában kérem a magyar társadalmat, hogy addig is, amíg ez a gyógyulás be nem áll, szigorú önfegyelmezéssel és józan kritikával kísérje a közélet és a politika kóros kilengéseit s a higgadtság, a józan ítélet és a tárgyilagosság útjáról ne engedje eltéríttetni magát semmiféle zavaró jelenségtől még akkor se, ha ezek a jelenségek tetszetős jelszavak álarcában jelennek meg s alkalmasak az olcsó népszerűség babérjait learatni.”
Kifejti: „Minden egészséges gyógyulásnak csak az lehet az útja, amelyen ma Magyarország halad. […] Az állam a maga erejét vissza fogja sugározni az egyesekre, az egész társadalomra, a magángazdaságra is, s ha az állam energiatartalékokra tesz szert, ennek hatása az összességre is csak üdvös lehet, mert annál többet tud majd visszaadni azoknak, akik a segítségére legjobban rászorulnak. Én azt hiszem, ez a folyamat már meg is kezdődött, s az eredmények fokozatosan mutatkozni fognak. Az őszintén aggódóknak tehát nincs igazuk. Azokhoz azonban, akik az átmenet nehézségeiből politikai tőkét akarnak kovácsolni maguknak, ezúttal nincsen szavam.” A kérdést történelmi perspektívába helyezi.
Nagy példák tanulságai állanak előttünk, s ezek azt mutatják, hogy a magyar sors a mélységekből kezd új életlehetőségek felé emelkedni.
A békét tartja a legfontosabbnak. „Egész Európa vajúdik egy nagy békegondolat megszületésének lázában, s minden nemzet idegrendszere érzi a vérnek felzaklatott lüktetését. Magyarország kötelessége az, hogy a megszületendő gondolatnak lélekben elébe sietve hideg aggyal, szenvedélytelenül, egy vasfegyelem erkölcsi páncélzatában és szívós hittel dolgozzon a jobb jövőért, a karácsonyi újjászületésért.”
December 22-én arról adnak hírt a lapok, hogy pénzhamisítás gyanújával három magyar állampolgárt tartóztattak le a holland rendőrök. A december 23-i 8 Órai Ujság arról számol be, hogy a letartóztatott dr. Marsovszky György, a Szózat munkatársa, Gömbös Gyula fajvédő vezér volt titkára, Jankovich Arisztid volt ezredes, a harmadik személy Mankovich György.
A lap arról ír, hogy miután „nagyobb jelentőségű bűnügyről van szó, a magyar kormány is érdeklődik az ügy hitelessége és részletei felől.” Úgy értesülnek, hogy „a budapesti rendőrkapitányságra ma délelőtt a hágai rendőrfőnökségtől négyoldalas gépírásos átirat érkezett, amelyben arra kérik a főkapitányságot, hogy azonnal állapítsa meg az állítólagos, Budapesten lévő pénzhamisító műhely helyét és az ott dolgozó emberek pontos személyleírását.” A lap december 24-én már arról tudósít, hogy házkutatást tartottak mindhárom gyanúsítottnál Budapesten, s a magyar rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomozást. Kiderül, hogy Marsovszkyt akkor tartóztatták le, amikor egy bankban pénzt akart váltani. Még a cipője talpában is találtak hamis bankjegyeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!