A kisebbségi önkormányzatokat is megválasztják

Idén választanak először a megváltozott szabályok szerint kisebbségi önkormányzatokat. Korábban minden választójoggal rendelkező választó és választható volt a kisebbségi önkormányzatokba, mostantól azonban csak a speciális kisebbségi névjegyzékben szereplők jogosultak ezek megválasztására. A kisebbségi választás időben egybeesik a települési önkormányzati választással, ám más helyszínen történik. • Nem tartanak kisebbségi választást Nézsán• Elmarad az örmény kisebbségi önkormányzati választás Siófokon• Amit az önkormányzati választásról tudni kell

MNO
2006. 10. 01. 4:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az országgyűlés döntése értelmében a 2006. október elsejére kitűzött kisebbségi önkormányzati választások a korábbitól eltérő szabályok szerint zajlanak. Míg az előző ciklusokban (1994-ben választottak először kisebbségi önkormányzatot) minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár lényegében választó és választható volt, a mostani választáson csak azok vehetnek részt, akik korábban regisztráltatták magukat valamelyik kisebbség helyi névjegyzékébe. Így tehát a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az a magyar állampolgár vehet részt, aki a kisebbség választói jegyzékében szerepel.
A kisebbségi választói jegyzékbe vételre 2006. július 15-ig volt lehetőség, ennek pótlására nincs mód. 2006. július 15. után tehát a kisebbségi választói jegyzékre nem lehetett felkerülni, az azon szereplő választópolgárok száma azonban csökkenhetett. A jegyzékről törölni kellett ugyanis azt, aki: meghalt, vagy választójogát egyéb okból (magyar állampolgárság megszűnése, gondnokság alá helyezés, közügyektől eltiltás, intézeti kényszergyógykezelés, szabadságvesztés-büntetés) elveszítette, illetve azt is, aki időközben elköltözött a településről vagy a fővárosi kerületből.

A költözés tehát azzal jár, hogy a polgár sem a régi, sem az új lakóhelyén nem jogosult szavazni, s nem lehet jelölt sem! Kivétel ez alól, ha az új lakóhelye is ugyanazon településen, illetőleg fővárosi kerületben van, mint a régi.

A kisebbségi választói jegyzék nem nyilvános, az abban szereplők adatait titkosan kell kezelni, így – magán a választópolgáron és a választási szerveken, bíróságon kívül – senki sem jogosult megszerezni azt az információt, hogy kik rendelkeznek választójoggal. Ennek megfelelően a kisebbségi választói jegyzék adatait nem lehet megszerezni, megvásárolni és a kampányban vagy egyéb célból felhasználni.

A kisebbségi választói jegyzéken szereplők száma azonban közérdekű adat, azt az Országos Választási Iroda a honlapján – településenkénti és kisebbségenkénti bontásban – közzétette. Eszerint összesen 1452 településen 2 077 kisebbségi önkormányzati választást tűztek ki. A legtöbb helyen a cigány kisebbség (1 137 ) választhat képviselőket, őket a németek (380) és a szlovákok (122) követik. A legkevesebb kisebbségi önkormányzati választást a szlovének részére tartják, mindössze 13 helyen tűzték ki azt.

A kisebbségi választói jegyzéket a szavazást követően, miután annak eredménye jogerőssé válik, meg kell semmisíteni.
A választás kitűzéséről a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok értesítőt kapnak (vagy a helyi önkormányzati választásokra szóló értesítővel közös borítékban, vagy külön lezárt borítékban). Ha valaki annak ellenére, hogy felvették a kisebbségi választói jegyzékbe, nem kap értesítőt, a helyi választási iroda vezetőjéhez fordulhat. Tekintettel arra, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon nincs jelöltajánlás, a választópolgárok nem kapnak erre külön ajánlószelvényt.
A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő – kisebbségi szervezetek állíthattak jelöltet.

Külön szavazatszámlálók

A települési kisebbségi önkormányzati választást egy külön szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. Ez a bizottság működik valamennyi kisebbség tekintetében. A szavazatszámláló bizottság csak választott tagokból áll, abba a jelöltek vagy a kisebbségi jelölő szervezetek nem delegálhatnak megbízottat. Ebből következik, hogy a kisebbségi szervezetek nem kísérhetik figyelemmel a szavazás menetét a szavazóhelyiségben.
A helyi választási bizottságba azonban – amely a kisebbségi választás eredményét is megállapítja – a településen jelöltet állító kisebbségi szervezetek delegálhattak egy-egy tagot, aki a saját kisebbsége önkormányzatának választásával kapcsolatos kérdésekben teljes jogú, szavazati joggal is rendelkező tagként vesz részt a bizottság munkájában. A kisebbségi szervezet megbízottja a bizottság egyéb kérdésekben tartott ülésein is részt vehet, hozzá is szólhat, azonban szavazati joggal e napirendi pontoknál nem rendelkezik.
A kisebbségi szervezetek azonban sem a Területi, sem az Országos Választási Bizottságba nem delegálhattak tagot.

A szavazás

Kisebbségi önkormányzati képviselők megválasztására a „normál” szavazással egyidőben 2006. október 1-jén 06.00 és 19.00 óra között van lehetőség.
A szavazás a településen külön e célra létrehozott szavazókörben, szavazatszámláló bizottság előtt zajlik. Ha a településen több kisebbség is önkormányzatot választ, akkor valamennyi kisebbség ugyanezen szavazóhelyiségben adja le szavazatát. Ha a választópolgárok nagy száma indokolja, azaz a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1200-t, két kisebbségi szavazókört kell létrehozni.
A kisebbségi önkormányzati választáson a választópolgár csak azon a településen szavazhat, ahol lakik, igazolás kiadására nincs lehetőség.

A szavazás során a szavazatszámláló bizottság – az általa bemutatott érvényes okmányok alapján – ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát és lakcímét, és a kisebbségi választói jegyzéken megkeresi a nevét. Ha a polgár szerepel a jegyzéken, szavazhat, ellenkező esetben nem. A szavazatszámláló bizottság az adott kisebbség szavazólapját lebélyegzi, majd egy boríték kíséretében átadja a választópolgárnak, aki a szavazólap átvételének elismeréseként aláírja a választói jegyzéket. Ezt követően a választópolgár a szavazófülkében kitölti a szavazólapot. Legfeljebb 5 jelöltre lehet érvényesen szavazni, de az ennél kevesebb jelöltre leadott szavazat is érvényes. A szavazólap kitöltését követően a választópolgár a borítékba helyezett szavazólapot az urnába dobja.

Minden kisebbség számára külön szavazólap készül. A szavazólapon a jelöltek neve, valamint a jelöltet állító kisebbségi szervezet neve van feltüntetve, a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben. A szavazólap egyszínű, a szervezet emblémáját nem tartalmazza.

A szavazólap kétnyelvű: magyarul és a kisebbség nyelvén készül, de a jelölt nevét, valamint a jelöltet állító kisebbségi szervezet nevét csak akkor tartalmazza kisebbségi nyelven is, ha azt a jelölt, illetőleg a kisebbségi szervezet külön nyomtatványon kérte.

Az eredmény megállapítása

A leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság kisebbségenként külön-külön számlálja meg, és a számlálás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. E jegyzőkönyv alapján a helyi választási bizottság állapítja meg a választás eredményét: az az 5 jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Minden települési kisebbségi önkormányzat 5 tagú.

Ha 5-nél kevesebb jelölt kap szavazatot, a választás eredménytelen, és nem jöhet létre a települési kisebbségi önkormányzat; a soron következő általános választások alkalmával lesz ismét lehetőség a települési kisebbségi önkormányzat létrehozására. Ha a megválasztott képviselők közül valakinek megszűnik a mandátuma, helyére a jelöltek közül az lép, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha nincs több jelölt, a kisebbségi testület létszáma lecsökken.

Ha a képviselők száma 3 alá csökken, az önkormányzat megszűnik. Időközi választásra nem kerül sor, a soron következő általános választások alkalmával lesz ismét lehetőség a települési kisebbségi önkormányzat létrehozására.

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen. A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.

Megyei és országos önkormányzat

A megyei és fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztását 2007. márciusában tartják majd, ugyanazon a napon, amikor az országos kisebbségi önkormányzatokat is megválasztják. A választás napját az Országos Választási Bizottság tűzi ki.
A választáson az elektorok, azaz a települési kisebbségi önkormányzatok tagjai választanak és választhatók.
(valasztas.hu)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.