A Magyarországi Evangélikus Egyház a határon túli magyarságért

A Magyarországi Evangélikus Egyház fontosnak tartja, hogy a határon túlra szakadt magyar anyanyelvű testvérei anyanyelvükön kaphassák meg mindazt, ami a lelki életükhöz szükséges – erről a Magyar Evangélikus Konferencia elnöke beszélt pénteken, a szervezet megalapítását bejelentő sajtótájékoztatón Orosházán.

MNO
2006. 10. 13. 15:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Prőhle Gergely kiemelte: nem kizárólag a határon túli magyarságra fordítanak ilyen természetű figyelmet. Egyházuk „hivatottnak érzi magát arra is, hogy a közösségében élő szlovák és német nemzetiségű testvérei számára is anyanyelven biztosítsa a biblia üzenetének közvetítését„ – tette hozzá.

Prőhle Gergely fontosnak nevezte továbbá, hogy a nyugat-európai és a Kárpát-medencei magyarságot ebben a testvéri közösségben megpróbálják úgy összehozni, hogy ez a közösség képes legyen az egész magyarságot foglalkoztató stratégiai, például nemzetpolitikai kérdéseket megvitatni.

Az evangélikus konferenciába a Magyarországi Evangélikus Egyház 25, a Romániai Evangélikus, Lutheránus Egyház 12, a Szerbiában, Vajdaságban élők ágostai hitvallású evangélikus keresztény egyháza kettő, Ausztria, valamint Szlovénia magyar nyelvű evangélikus közössége egy-egy, a szlovákiai magyar nyelvű evangélikus közösség három, a nyugat-európai magyar protestáns gyülekezetek szövetsége négy, a tengerentúli diaszpórában élő magyar nyelvű evangélikus közösségek pedig két tagot delegálnak.

Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a sajtótájékoztatón a konferencia megalapításának teológiai szempontjáról is beszélt.

„Kétségen kívüli, hogy bizonyos teológiai feszültséget éreznek némelyek az egyetemes és az egész világot érintő evangéliumot képviselő egyház küldetése és a különféle nemzeti identitást erősítő, vagy támogatni akaró akciók kötött” – hangsúlyozta. Utalt a teológusok vitáira, amelyek azzal foglalkoznak, „nemzeti valóságunk ajándék-e vagy büntetés„.

A püspök-elnök ezzel kapcsolatban azt mondta: ha jól értjük és jól használjuk az anyanyelvet, „ezt az Istentől kapott eszközt”, akkor „nem a szegregációt, a soviniszta szándékokat erősítjük, hanem éppen az egyház jó értelemben vett internacionális, egyetemes küldetésének a beteljesítésében segítjük a hittestvéreinket„.

A Magyar Evangélikus Konferencia elnöke, Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese idén április 6-án, az egyházközségi szavazatok összesítése után lett a Magyarországi Evangélikus Egyház új országos felügyelője. Elődje, Frenkl Róbert nyugállományba vonult. Az országos felügyelő az egyház világi vezetője: felügyeli az országos központ munkáját, összekötő az egyházkerületek között, az országos elnökség tagja, az elnök-püspök vezetőtársa.

A Magyarországi Evangélikus Egyházban három püspök teljesít szolgálatot: Ittzés János a nyugati, Fabiny Tamás az északi, míg Gáncs Péter a déli egyházkerületet vezeti.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.