ÁSZ: „Nem célszerű” az egészségügy jelenlegi privatizációja

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) átfogó egészségpolitikai koncepció kidolgozását javasolja a kormánynak, amely megfelelően kezeli a magántőke bevonását a szakellátások működtetése során – mondta Bihari Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén.

A főigazgató elmondta: azáltal, hogy az elmúlt évek különböző kormányprogramjai és az azokra épülő intézkedési tervek nem határozták meg a magánszolgáltatók bevonásának célját, egyfajta spontán magánosítás ment végbe az egészségügyi rendszerben.
A kidolgozandó koncepciónak szabályoznia kell a magántőke bevonásának célját, szerepét, szakmai és területi megoszlását, továbbá új törvényi szabályozás szükséges a korlátozott forgalomképes ingatlanvagyon esetében is, hiszen az önkormányzatok ellátási felelősségét enélkül a vagyon nélkül nem lehet értelmezni – tette hozzá a főigazgató.
A spontán magánosítás azért jöhetett létre – mondta Bihari Zsigmond –, mert az orvosi technológiák fejlődésének üteme meghaladta az azok finanszírozására fordítható költségvetési források bővülését.
Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára hozzászólásában elmondta: hogy az említett egészségpolitikai koncepció kidolgozása elkezdődött, valamint megkezdődött az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal az a tárcaközi munka, amely hivatott rendezni az korlátozottan forgalomképes egészségügyi intézményvagyon helyzetét.
Mikola István, a bizottság fideszes alelnökének véleménye szerint a jelenlegi, nem szabályozott magánkézbe adás teljes káoszhoz és a közvagyon lerombolásához vezet. Kökény Mihály (MSZP) bizottsági elnök azt firtatta, hogy a számvevők tártak-e fel olyan esetet, hogy a magánkézbe adás után az ellátás színvonala stagnált vagy csökkent volna.
Bihari Zsigmond elmondta, ez az ÁSZ-jelentés egyfajta felhívás arra, hogy a magánosítási folyamatokat jelen keretek között „nem célszerű tovább folytatni„. A főigazgató megjegyezte, azt az ÁSZ nem vizsgálta, hogy az ellátás színvonalában volt-e eltérés azután, hogy egyes esetekben a működtetést magánkézbe adták, ezekre egy későbbi vizsgálat deríthet fényt.
Az államtitkár hozzátette: felelős menedzsmentnek kell állnia egy-egy intézmény élén, amelynek csak a működtetés irányítása és ellenőrzése lenne a feladata. Horváth Ágnes megjegyezte: a most még cél- és címzett támogatások átalakulnak a jövőben, hiszen a Nemzeti fejlesztési terv II-nek köszönhetően többletforrások jelennek majd meg az egészségügyi rendszerben, és ezeket a forrásokat úgy kell felhasználni, ahogy azt a lakosság állapota kívánja.
A bizottsági ülésen a képviselők egyetértettek a jelentésben foglaltakkal, és kinyilvánították, hogy szükség van egy új intézményi szabályozás kidolgozására, hiszen a törvényhozásnak kötelezettsége van az egészségügyi magánosítással kapcsolatban, amely magántőkét „be lehet engedni” a rendszerbe, de csak szabályozott keretek között, mert ellenkező esetben az ország különböző területein ellátási zavarok lehetnek. Ezeket a szabályozókat azonban úgy kell meghozni, hogy meg kell hagyni az intézménytulajdonosok döntési felelősségét és kompetenciáját.
(MTI)