Az aradi vértanúkra emlékezünk ma

Nemzeti gyásznappal emlékezik meg ma az ország az 1848-49-es magyar szabadságharc leverését követő megtorlás áldozatairól, az Aradon kivégzett vértanúkról és gróf Batthyány Lajosról, az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről. A Parlament előtti Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett ma reggel felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját.

A nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúkra emlékezve katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját pénteken reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katali, az Országgyűlés elnöke.

Az állami lobogó felvonását, majd felárbocra engedését a téren gyülekező tüntetők mintegy 30 fős csoportja is figyelemmel kísérte.

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án, Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc bukását követően kerültek osztrák fogságba.

A nemzet vértanúja lett Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyeztek végső nyugalomra a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.

A vértanúk emléknapján országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak.

Koszorúzás a Batthyány-mauzóleumnál

A nemzeti gyásznapon, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vértanúira katonai tiszteletadással, koszorúk elhelyezésével emlékeztek a Magyar Köztársaság és a kormány, valamint parlamenti képviselők Budapesten, a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti sírkertben.

Koszorúzás a Batthyány-örökmécsesnél

Rogán Antal V. kerületi polgármester, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke koszorút helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél.


Arad: szentmisével, koszorúzással kezdődött a megemlékezés


A történelmi múltra, a szabadságért életüket áldozókra való emlékezés alapvető feltétele annak, hogy a magyarság határoktól függetlenül is megőrizhesse nemzeti önazonosságát és kereszténységét – ezt az alapgondolatot fejtette ki pénteken Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének évfordulóján tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek.

A nemzeti gyásznap alkalmából az idén is nagy tömegben érkeztek a magyar közösség tagjai Erdély különböző helyeiről és Magyarországról is. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is az aradi Minorita templomban tartott szentmisével kezdődött a megemlékezések sorozata. A szertartáson részt vett Göncz Kinga külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is.

Jakubinyi György, a szentmise főcelebránsa és szónoka beszédében felidézte a 158 évvel ezelőtt mártírhalált halt tábornokok emlékét, összekötve a történelmi múltat és a magyarság nemzeti identitásának megőrzését. Mondanivalójának lényege az volt, hogy csak az a nép, csak az a nemzet képes megtartani önazonosságát, amely nem felejti el történelmi hőseit, azokat, akik életüket adták a szabadságért.

A kissé borongós, de enyhe időjárás kedvezett az ünneplésre összesereglett tömegnek, a szentmise résztvevői közül sokan más ünneplőkkel, a külügyminiszterrel és a hivatalos meghívottakkal együtt a szertartás után átvonultak a vesztőhelyre, a tábornokok kivégzésének színhelyére, az emlékükre állított obeliszkhez, ahol koszorúzással és néma főhajtással rótták le kegyeletüket.

A fő ünnepség délután lesz az aradi Megbékélés Parkjában, a két évvel ezelőtt újra köztérre helyezett Szabadság-emlékműnél. Itt Göncz Kinga és Markó Béla egyaránt beszédet mond.


(Magyar Rádió, MTI)