Sütő András 1927-ben született Pusztakamaráson. A nagyenyedi Református Kollégium, majd a kolozsvári Református Gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.
1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az ötvenes évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol – egészen 1989-ig – helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be.
1965 és 1977 között parlamenti képviselő, 1974-től 1982-ig a Romániai Írószövetség alelnöki posztját töltötte be.
1980-tól kezdve a Ceausescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. 1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromok idején elvesztette egyik szeme világát.
Sütő András a Bethlen és a Kossuth-díj mellett számos elismerésben részesült munkásságáért, tavaly a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. Legismertebb művei: Mezítlábas menyasszony, Félrejáró Salamon, Anyám könnyű álmot ígér, Istenek és falovacskák, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Szuzai menyegző, Advent a Hargitán, Balkáni gerle.
Az író temetéséről a család később intézkedik.
Kalász Márton, az Magyar Írószövetség elnöke
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!