Kiss Gy. Csaba: Ellentétek forgácsolták a visegrádiak erejét

A visegrádi együttműködés fennállása óta, azaz tizenöt éve nem sikerült a részes országok politikai vezetőinek megtalálni, miként lehetne szorosabban együttműködni – fejtette ki véleményét Kiss Gy. Csaba történész az MTI-nek.

A másfél évtizedes történet során egyetlen hatalmon lévő politikai elit sem volt képes tudatosítani magában a térség jelentőségét, súlyát, azt, hogy mit is jelenthetne a közös lobbizás – mondta a történész annak kapcsán, hogy a V4 idén ünnepli fennállása tizenötödik évfordulóját, és kedden Visegrád miniszterelnöki csúcs színhelye lesz.

Kiss Gy. Csaba szerint az elmúlt másfél évtizedben számos esetben látszott, hogy a nyugati politika, az Európai Unió ki tudja játszani egymással szemben Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát. Ez történt akkor, amikor Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nem tudott egységesen fellépni az EU-csatlakozási tárgyalások befejezésekor és a 2007–2013 közötti EU-költségvetés elfogadásakor sem. A történész úgy vélte, az EU-tizenötök nem voltak érdekeltek abban, hogy a V4 erős lobbicsoportként legyen képes működni az unióban, ugyanakkor a visegrádiak erejét a négyek közötti ellentétek is forgácsolták, többek között a magyar–szlovák ellentétek.

„Mind a négy visegrádi ország társadalmában tapasztalható egyfajta bizalmi válság a politikai elittel szemben„ – mondta Kiss Gy. Csaba a Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban jelenleg tapasztalható belpolitikai helyzetről. Fontosnak tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában sokkal biztatóbbak a gazdasági mutatók, mint Magyarországon. Kitért arra, hogy a visegrádi országok problémáit a nyugati világ nem érzékeli igazán. Ennek egyik legfőbb oka szerinte az, hogy 1990 környékén nem született egy átfogó, a Marshall-segélyhez hasonló program a közép-európai országok integrálására. Szerinte részben erre vezethető vissza a térség országaiban tapasztalható euroszkepticizmus is.

A visegrádi együttműködés kezdetekor megfogalmazott célok, az EU- és a NATO-csatlakozás megvalósulásával új együttműködési terület, cél lehetne Kiss Gy. Csaba szerint az energiabiztonság kialakítása, az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése. Megjegyezte azonban: rövid távú gondolkodásra utal, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia „lassan az orosz politika kedvencévé válik”, Lengyelország viszont kénytelen volt végignézni az orosz–német közvetlen gázvezetékről szóló tárgyalásokat, ami egyértelműen a térség kikerülését szolgálja.

A történész szerint a V4 számára kitörést jelenthet az is, ha az európai közvéleményben ez a négy ország képes lesz felmutatni a közös történelmi momentumokat, kulturális értékeket. „Az európai tudatban a mi közvetlen múltunk, kultúránk nincs benne. A jobb emlékezetpolitikai pozíciót, országaink imázsát közösen jobban tudnánk képviselni. Egy közös Visegrád-imázs, közös szimbolikaépítés sokat lendíthetne rajtunk„ – szögezte le.

Kiss Gy. Csaba szerint a demokráciatörekvések bemutatásakor az 1956-os forradalom és szabadságharc összekapcsolása a prágai tavasszal és a lengyel Szolidaritással szintén hasznos lenne. Hozzáfűzte: sok a teendő egymás megismerésében is, aminek egyik legfontosabb tényezője lenne, hogy Magyarország jobban megismerje a V4 három szláv országát.

A közelmúlt magyar–szlovák feszültségei, a szlovákiai magyarellenes incidensek kapcsán Kiss Gy. Csaba abban lát komoly problémát, hogy – mint mondta – Magyarország nem szól a szlovák közvéleményhez, Szlovákia viszont a meciari korszak negatív sztereotípiáit éltette tovább valójában egynemzetiségű országnak tekintve magát.

(mti)