Mint ismeretes, Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter a múlt héten leszögezte: tárcája azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, ne fogadják el a Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalatnak az erdélyi Verespatakra tervezett aranybányájával kapcsolatos környezeti hatástanulmányát.
Persányi mindezt azután közölte, hogy a minisztériuma által felkért szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a beruházók által készített dokumentum alapvetően elfogult, téves alapkövetkeztetéseket, súlyos hiányosságokat és csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. – Ehhez képest tegnapi közleményében a bukaresti szaktárca elismeri ugyan, hogy a magyar fél eljuttatta a Gold-tervvel kapcsolatos álláspontját, viszont cáfolja, hogy a budapesti környezetvédelmi minisztérium hivatalos úton kérte a beruházó által igényelt engedélyek elutasítását – írta a Krónika. A Sulfina Barbu vezette tárca egyúttal emlékeztet: a magyar fél aggályaihoz hasonlóan a Gold Corporationnek maradéktalanul válaszolnia kell a 14 romániai és két magyarországi településen rendezett lakossági közmeghallgatáson felvetett kérdésekre is, és a pontosításokat csatolnia kell a hatástanulmányhoz. „Csak azután döntünk a verespataki hatástanulmány jóváhagyásáról vagy elutasításáról, hogy a beruházó konkrét megoldásokkal hozakodik elő a felmerült javaslatokkal kapcsolatban” – olvasható a bukaresti tárca közleményében.
Magyarország azért érintett a kérdésben, mert ha a verespataki aranybánya megnyílna, a környékére tervezett ciános zagytározó esetleges meghibásodása esetén a Romániából átfolyó szennyezés a Maroson érné el a magyar határt, s becslések szerint hetven kilométer után a Tisza magyarországi szakaszát is mérgezné.
Németországban is szigorítanának: fordulat a migrációs politikában















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!