Ugró Miklós: Szinte napra pontosan tizennyolc éve, 1988. október 7-én javasolták a magyar parlamentben a név szerinti szavazás elrendelését. A bős–nagymarosi vízlépcső továbbépítéséről volt szó. A létező szocializmus agonizált, a negyven éve „hibátlanul” működő parlamentben már ellenzéki pártcsírák is elbújtak, hiszen a fenti javaslatot elővezető Király Zoltán az MDF tagja volt. Stadinger István házelnök legendás attrakcióit követően a képviselők végül nem név szerint szavaztak, hanem egyenként felálltak, s külön, bemutatkozás nélkül mondtak igent vagy nemet. Az inkognitójuk nem volt biztosítva, így nem csoda, hogy a fogatlan, döglődő oroszlántól is berezeltek néhányan, hiszen eredetileg harmincketten voltak a gátépítés ellen, de „névtelenül”, ám az arcukat vállalva csak tizenkilencen mertek nemet mondani. „Ez volt a sztálinizmus utolsó győzelme” – nyilatkozta Lányi András egy külföldi hírügynökségnek. Igaz, a gát csak épülgetett, s a rendszer is összeomlott, de lehet, hogy a nyilatkozat mégis túl derűlátó volt.
Pénteken a gyurcsányizmus is nagy győzelemre készül, megmutatván az igazi arcát.
(Magyar Nemzet, 2006. október 5.)
A darts-vb valószínűtlen hőse a gyermekei látásáért is küzd















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!