Göncz Kinga elmondta: ez az összeg 43 milliárd 498,4 millió forint előirányzatot tartalmaz, 7 milliárd 123, 9 millió forint pedig a bevételekből származik majd, azonban ebből 2 milliárd 300 millió forintot központosítanak 2007-ben. A bevételeket többek közt a konzuli és a vízumdíjak, épület-bérbeadás és az unió utazási költségtérítése adja – közölte a tárcavezető.
Hozzátette: a minisztérium támogatási főösszege 5 százalékkal nő az ideihez képest, a növekedés oka – ahogy a kiadási főösszegnél is – az árfolyamváltozás. A tárca költségvetésének legnagyobb, 70 százalékát a külképviseletek igazgatása teszi ki, 15,2 százalék jut a fejezeti kezelésű előirányzatokra, 14,5 százalék a minisztérium központi igazgatására, és 0,3 százalékot kap a Magyar Külügyi Intézet, amelyik a Teleki László Intézetből alakult és külügyi kutatóintézetként háttérelemzéseket végez – mondta.
A miniszter rámutatott: a szaktárca létszámát 10 százalékkal csökkentette 2006-ről 2007-re; a Külügyminisztérium központi igazgatása 735 főről 654-re, a külképviseletek igazgatása 1159 főről 1039-re csökkent. Nem a diplomaták számát csökkentették, hanem az adminisztratív személyzetét – fűzte hozzá. Göncz Kinga elmondta: jelenleg 108 magyar külképviselet működik a világ 77 országában, jövőre új képviseletet nyitnának Minszkben, Rigában, bővítenék a jekatyerinburgi képviseletet, Almati-Asztanában elindítanák az átköltözést, Caracasban pedig utazó konzul látná el a feladatokat.
Beszélt arról, hogy a visegrádi államokkal, valamint Ausztriával és Szlovéniával arról zajlanak tárgyalások, hogy több helyen közösen, egy épületben működtessenek képviseletet, Dél-Amerikában pedig az utazó nagyköveti rendszer fejlesztésén gondolkodnak. A tárcavezető kitért arra, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyeletét és a határon túli magyarok programjainak támogatása fejezeti kezelésű előirányzatát júliustól átadták a Miniszterelnöki Hivatalnak. Ugyanakkor a fejezeti kezelésű előirányzatok száma 22-ről 24-re emelkedett.
A minisztérium kezelésében a külügyi segélyezésre 30 millió, a turista kölcsönre 10 millió, a nemzetközi tagdíjakra 3,4 milliárd forint, külügyi protokollra 60 millió forint áll rendelkezésre, ez utóbbiba tartozik az államfői protokoll is – közölte. Göncz Kinga beszélt a külpolitikai stratégiai alapelvekről, amely közé tartozik az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv és konvergenciaprogram megvalósításához szükséges nemzetközi feltételek és támogatás biztosítása, a globalizációs kihívások kezelése, és az ország energiabiztonságának megteremtése. A prioritások közt említette az uniós, a bilaterális, a multilaterális kapcsolatokat, a szomszédságpolitikát, valamint a biztonság- és védelempolitikát.
Vegetációra van kárhoztatva
A 48 milliárd forintos külügyi támogatás a magyar államigazgatás egészének a figyelembe vételével akkora összeg, amely közelíti az önálló minisztériumi léthez szükséges támogatás alsó határát. Ez 40-50 milliárd között határozható meg – reagált a külügyminiszter által elmondottakra Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke.
Kijelentette: a Külügyminisztérium 2007-ben „puszta vegetációra van kárhoztatva”. Mint mondta, a külképviseleti igazgatás és a központi költségvetés összesen 84 százalékot tesz ki a Külügyminisztérium költségvetéséből. Ha ehhez a nemzetközi tagdíjakat, a fejezeti tartalékot és a schengeni rendszerhez való csatlakozás költségeit is hozzáadjuk, akkor mindez már a tárca költségvetésének 96 százalékát adja. Vagyis tényleges külpolitikai működésre, programok működtetésére négy százalék áll rendelkezésre – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus azt mondta: a külügyminiszter a sajtótájékoztatóján az igazságnak csak az egyik oldalát világította meg számos kérdésben. Németh Zsolt szerint a térség külképviseleti nyitásai mellé odakívánkozik, „hogy az eszéki missziónkat gyakorlatilag bezárta a Külügyminisztérium, és a kassai és a krakkói missziót pedig leépítette”.
Mindezek fényében nem lehet csodálkozni azon, hogy amikor a külpolitikai stratégiai prioritásokról beszél a külügyminiszter, akkor az Új Magyarország program nemzetközi támogatását nevezi meg első helyen – tette hozzá. Kijelentette: „ez alátámasztja azt a tapasztalatunkat, hogy a magyar külpolitikának legfőbb feladata, hogy a belpolitika szolgáló leányaként járjon el”.
Németh Zsolt szerint egyetlen újdonságot tartalmazott Göncz Kinga sajtótájékoztatója, ez pedig a Magyar Külügyi Intézet a Teleki Intézetből történő létrehozása. Utóbbi a rendszerváltozás óta megkérdőjelezhetetlen tekintélyekkel ellátta a magyar külpolitika és nemzetpolitika tudományos hátterét – mondta a Kosáry Domokos vezette intézményről.
„Értetlenül állunk az előtt a döntés előtt, hogy ezt az intézetet a kormányzat felszámolja és a helyébe egy olyan intézményt állít, amelynek a pártpolitikai függetlensége megkérdőjelezhető” – tette hozzá.
(mti)
Ukrajna
Ukrajna már a többgyermekes apákat is a frontra küldi
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!