A vitában az egyik előterjesztő, Ikvai-Szabó Imre azt hangsúlyozta, hogy Budapest számára a kormányzati negyed megépítése rendkívüli jelentőséggel bír, mert olyan városfejlesztést, rehabilitációs folyamatot segíthet elő, amelyre fővárosi pénzből nincs forrás. Mint mondta, a Nyugati pályaudvar környékének fejlesztése tűnik a legígéretesebbnek a belváros rehabilitációja szempontjából.
Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője viszont arról beszélt, nem látják a közvetlen összefüggést a belváros rekonstrukciója és a kormányzati negyed között. Mint mondta, a frakció kétségét fejezi ki a projekt megvalósításának „ab ovo„ szükségességével szemben.
Bagdy Gábor (KDNP) azt kifogásolta, hogy megfelelő gazdasági számítás nélkül készült az előterjesztés.
Molnár Gyula (MSZP), a határozati javaslat másik benyújtója amellett érvelt, hogy szükséges a jelenleg elszórtan, drágán fenntartható és nem megfelelő épületekből egy korszerű kormányzati negyedbe költöztetni a minisztériumokat.
A Fidesz képviselőinek ellenző vagy tartózkodó szavazatai ellenére a közgyűlés végül úgy döntött, elfogadják a határozati javaslatban foglaltakat. Eszerint a felsorolt három terület kormányzati negyeddé fejlesztését elvileg bármely esetben lehetségesnek tartja a közgyűlés, de az általuk javasolt sorrend a Nyugati pályaudvar és környéke, a Lágymányosi hídtól délre eső pesti terület, illetve a Déli pályaudvar és környéke.
A képviselők a határozati javaslatban megerősítették: a közgyűlés részt kíván venni a kormányzati negyed előkészítésében és tervezésében, így a terület kiválasztásában, a tervpályázat előkészítésében és a közlekedési, zöldterületi és építészeti tervezésben.
A főváros településrendezési szerződésben kívánja rögzíteni a kormánnyal való együttműködés feltételeit. Emellett az építészeti minőség és a projekt presztízse miatt szükségesnek tartanak egy nyílt nemzetközi tervpályázatot.
A határozati javaslatban felkérték Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármestert, hogy a kormányzati negyed tervezése ügyében vegye fel a kapcsolatot a kormányzati illetékesekkel.
A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén úgy döntött, húszmillió forinttal megnöveli az M1–M7 autópálya fővárosi bevezető szakaszán létesítendő autóbuszsávra fordítható összeget.
A közgyűlés még júniusban döntött a mintegy 600 méter hosszú buszsáv létesítéséről a Lapu utcai felhajtó és a Balatoni út közötti szakaszon. Az építési engedély jogerőssé emelkedése után azonban a Fővárosi Közlekedési Felügyelet előírt egy további feladatot: az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által majdan megépítendő zajvédő fal alapozását.
Ehhez azonban további húszmillió forintra van szükség, ezt a közgyűlés csütörtöki ülésén megszavazta. A teljes beruházási költség így közel 78 millió forint lesz.
A beruházást 2007. július 31-ig kell befejezni.
(MTI)
A magyar kormány és a NAK megmenti a Bászna Gabona Zrt. miatt bajba került gazdákat















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!