A KDNP elítéli az Audival kötött különalkut

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint diszkriminatív az a kormányzati döntés, miszerint a kutatás-fejlesztésre fordított összegek leírhatók lesznek a szolidaritási adó alapjából; e lehetőség a multinacionális nagyvállalatoknak kedvez a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben – írja a párt MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

„A KDNP elítéli, a vállalkozási esélyegyenlőség megcsúfolásaként értékeli az Audi konszern nyomására létrejött jogszabály-változtatást, amely szerint a kutatás-fejlesztésre költött összegek leírhatók lesznek a szolidaritási adóból. A döntés látszólag versenysemleges, ámde hatásában diszkriminatív„ – fogalmaz Hargitai János, a párt országgyűlési képviselője közleményében.
A politikus úgy véli, a K+F-re fordított pénzekkel kiváltható szolidaritási adó nem azonos a nemzeti kutatás-fejlesztés támogatásával.
Hargitai János álláspontja szerint a magyar cégek elsöprő többsége nem engedheti meg magának az önálló kutatást-fejlesztést, ezért ez a módosítás megint a multinacionális cégeket kedvezményezi a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben. Pedig a kkv-k azok, amelyek a legtöbb munkahelyet teremtették és tartják fenn – teszi hozzá.
„Ezzel a kedvezménnyel megint romlik a magyar cégek versenyképessége, azaz további jövedelemátcsoportosítás történik a multik irányába, mégpedig nyilvánvalóan a magyar kormány hibájából” – fogalmaz az ellenzéki képviselő.
Hozzáteszi: a szolidaritási adót mint bevételi forrást valamilyen, vélhetőleg szolidaritási célból találta ki a kormányzat.
„Ha ebből ki lehet bújni, akkor ez is csak sarcnak tekinthető. Olyan sarcnak, amellyel az adómegkerülésre nem »szakosodott« vállalkozásokat sújtják„ – fogalmaz a politikus.
A kormány november 8-án döntött arról, hogy a vállalkozások a szolidaritási adó alapjából levonhatják a kutatás-fejlesztésre szánt pénzeket.
Mint Danks Emese kormányszóvivő akkori közleményében írta, „a kormány javaslata szerint a szolidaritási adóalapból levonható lesz a kutatásokra és fejlesztésekre fordított összeg. Ez a lépés a tervezett adóbevételeket nem érinti érdemben: a kutatás-fejlesztés és a beruházások új munkahelyeket jelentenek, azok pedig többletbevételt adókból és járulékokból”.
A kormánydöntés előzménye, hogy Jochem Heizmann, az Audi AG igazgatótanácsának tagja, a győri Audi felügyelőbizottságának elnöke felvetette: a szeptember 1-jétől bevezetett 4 százalékos szolidaritási adó alapját csökkenteni kellene az éves K+F beruházási értékkel. Az Audi vezetése október második felében jelezte először, hogy az új elvonás miatt a Győrbe tervezett beruházásainak más közép-európai országokban keres telephelyet.
A kormány döntését követően, november 10-én találkozott Martin Winterkorn, az Audi elnöke és Gyurcsány Ferenc kormányfő. A megbeszélés után Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára azt közölte az MTI-vel: az Audi várhatóan folytatja magyarországi beruházási programját.