Csütörtökön megjelent a kormány gázár támogatási rendelete, ez szabályozza, hogy kinek mennyi energiafogyasztási támogatás jár jövőre. A támogatás januártól alapvetően jövedelem-alapú, bár az igazán sok energiát fogyasztó családok csak bizonyos fogyasztásig vehetik azt igénybe.
Az energiatámogatás a rendelet alapján azok vehetik igénybe, akik háztartásában az egy „fogyasztási egységre” jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének három és félszeresét. Ez most 93,905 forintot jelent, tehát e fölött senkinek nem jár támogatás. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
Egy gyermek majdnem csak fél ember
A fogyasztási egység a kormány szerint a háztartáson belül a „fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám”. Ez alapján csupán egyetlen felnőtt számít egy háztartásban egész embernek, minden további személy egyre csökkenő mértékben számít annak.
A további felnőttek közül egyet 0,9, minden továbbit pedig 0,8 százaléknyi foyasztási egységnek vesznek. A gyerekek még kevesebbet érnek. Közülük az első kettő „arányszáma” személyenként 0,8, minden további gyermek viszont csak 0,7 szorzót ér.
Az egy főre eső jövedelem, legalábbis a rendelet szerint, így valójában sokkal több, mint a tényleges jövedelem. Konkrétan: ha például egy ötfős (két felnőtt, három gyerek) háztartásban összesen 200 ezer forint a jövedelem, akkor nem negyvenezer az egy főre jutó, hanem valamivel több, mint negyvenötezer forintnyi lesz az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem. (200 000 osztva 4,2 (1+0,9+2x0,8+0,7)
Ezeket az arányszámokat némileg növelhetik a rendeletben meghatározott egyéb körülmények, például a gyermekét egyedülállóként nevelő szülőnek a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.
A fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg csak egy lakóingatlanra igényelhet támogatást.
A támogatást külön igénylőlapon lehet kérelmezni, ezt a Magyar Államkincstárnak kell benyújtani. Az energiaszolgáltatók (gáz és távhő) decemberben az esedékes számlával együtt eljuttatják a szükséges nyomtatványokat minden fogyasztóhoz. A jövedelem bevallásához nem kell semmilyen igazolást csatolni, ám az adatok valódiságát az APEH ellenőrizheti. A nyomtatványon a kérelem beadását megelőző három hónap nettó átlagjövedelmét kell feltüntetni. Gázfogyasztás esetén a támogatás 3 000 m3-ig, nagycsaládos háztartás esetén 5 000 m3-ig írható jóvá.
A nyomtatványokat egyébként több helyen be lehet majd szerezni, de az internetről is letölthetők. Az igénylőlapot 2006 december 1-től lehet beküldeni a Magyar Államkincstár lakcím szerint illetékes terület igazgatóságához. Az illetékes minisztérium szerint, aki már decemberben benyújtja a nyomtatványokat, annak már a januári fogyasztásában jóváírják az esetleges támogatást. Március 31-e a végső határidő arra, hogy visszamenőleg decemberig érvényesíthessék a kedvezményt a fogyasztók.
Mind a gáz, mind a távhő esetében öt támogatási kategóriát állít fel a rendelet, amely megajoule-ban, tehát „fűtőértékben” adja meg a támogatási összegeket. A szabványban előírt fűtőérték 34 megajoule, plusz-mínusz 5 százalék köbméterenként. A rendelet szerint tehát a támogatás mértéke kategóriánként, gázfogyasztás esetén: 1,180 Ft/MJ – 0,965 Ft/MJ – 0,751 Ft/MJ – 0,536 Ft/MJ. Az ötödik kategória, mint tudjuk, nem kap támogatást.
A távhővel fűtők támogatása e szerint: 1,680 Ft/MJ – 1,380 Ft/MJ –1,068 Ft/MJ – 0,768 Ft/MJ. Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszakban legfeljebb 102 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 170 000 MJ hőmennyiségre jár.
Beleszámít a 13. havi fizetés is
A rendeletben jövedelemnek számít a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel), függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Lényeges, hogy ennek a szabálynak az értelmében a tizenharmadik havi bérrel is számolni kell a jogosultság megállapítása során, ellentétben a tizenharmadik havi nyugdíjjal.
A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni, ezért a kérelemben a személyi jövedelemadóval, a társadalombiztosítási járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal és a munkavállalói járulékkal csökkentett nettó jövedelmi adatokat kell feltüntetni.
Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelmek között sem kell feltüntetni: a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás.
Keresőtevékenységből származó jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem.
Gyermekgondozási támogatások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások.
Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
Egyéb jövedelem: például a táppénz, az ösztöndíj, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tőkejövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem szerepel.
origo.hu
Mutatjuk, hogy meddig maradnak a mínuszok
