Általános vitára alkalmas a kórházátalakításról szóló törvényjavaslat

Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága keddi ülésén a kórházi struktúra átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot 13 igen és 10 nem szavazattal, többórás vita után bocsátotta általános vitára a grémium.

Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: a kórházi struktúra jelenlegi rendszerében igazságtalan, finanszírozhatatlan és pazarló. Hozzátette: a javaslatban szereplő 31 súlyponti, kiemelt kórház minimumkapacitást kap, ezekre az egészségbiztosítónak kötelező lesz szerződnie.

A szakállamtitkár beszámolt arról, hogy a súlyponti kórházak körét szakértői vélemények alapján állították össze, de többek között figyelembe vették a halálozási és megbetegedési mutatókat, az ágykihasználtságot, a „betegvándorlást” és a területi párhuzamosságokat. Megemlítette továbbá, hogy a régiók között lehetőség lesz arra, hogy kapacitásokat átadhassanak.
A kórházak felosztásáról Horváth Ágnes elmondta: a kiemelt intézmények 50 kilométeren belül megtalálhatóak lesznek, a területi, általános ellátást nyújtó kórházak pedig 30 kilométerre. Az átalakítás során lesznek olyan intézmények, amelyek teljesen új funkciót kapnak – tette hozzá.

Kiemelte: fontos, hogy az átalakulás gyors legyen, hogy ezzel lerövidüljön az ellátásban dolgozók bizonytalansága. Fontos szabálynak tartja, hogy a jelenlegi és a kialakuló kapacitások közötti különbség 20 százaléka átcsoportosítható a járóbeteg-ellátásba, amit az elkövetkező időben szintén fejleszteni, erősíteni kell.

Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke arról érdeklődött, hogy milyen szervezetekkel egyeztettek a törvényjavaslat kidolgozása előtt, milyen népegészségügyi adatokat használtak fel, illetve, hogy nem sérül-e az önkormányzatok területi ellátási kötelezettsége azáltal, hogy a kapacitásokat a regionális egészségügyi tanácsok osztják el a jövőben. Feltette a kérdést, van-e fogalma az egészségügyi tárcának, hogy milyen „irdatlan feladat” ezt az átalakítást véghezvinni, tekintettel például a technológia áttelepítésére, vagy az orvosok elvándorlására.
Csáky András (MDF) azt kérdezte, hogy megmarad-e a teljesítményvolumen-korlát.

A szakállamtitkár válaszában elmondta: a regionális egészségügyi tanácsok nem dönthetnek kapacitásokról az önkormányzatok nélkül, a miniszteri „végszóra” pedig azért van szükség, hogy ne legyen olyan terület, ahol nem lesz ellátás. Az egyeztetésekkel kapcsolatban elmondta: a tárca konzultációt folytatott az ágazati érdekegyeztető tanáccsal, a Magyar Kórházszövetséggel, az orvosi kamarával, az egyetemekkel és az önkormányzati szövetségekkel. Dolgoznak a tárcánál azon, hogy hogyan tudnak segíteni azoknak az orvosoknak, akiknek az átalakítás során munkahelyet kell változtatniuk – mondta hozzátéve, hogy a teljesítmény elvű finanszírozás megmarad.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: azok az indikátorok, amelyeket a tárca figyelembe vett az átalakítással kapcsolatban, rendkívül sérülékenyek. A szövetség szerint a súlyponti kórházakban szakemberhiány van. A súlypontinak kijelölt kórházak a finanszírozási megszorítások miatt drámai helyzetben vannak.

Az ellenzéki képviselők hozzászólásaikban azt fogalmazták meg, hogy ez a szerkezetátalakítás elhamarkodott, a kormánypártiak szerint pedig már évekkel ezelőtt tenni kellett volna valamit azért, hogy a struktúra megváltozzon. A bizottság kormánypárti szavazatokkal általános vitára alkalmasnak találta az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot.

(mti)