Az már 1988-89-ben kiderült, hogy a Szent István által alapított középkori királyi bazilika déli oldalán volt egy kápolna, ahol a kerengő – árkádos folyosó – északi falát is feltételezte a Székesfehérvár középkori történelmét kutató Siklósi Gyula régész – mondta Biczó Piroska.
Tájékoztatása szerint a néhány hónapja tartó ásatás igazolta a feltételezést és a feltárás során sikerült felszínre hozni a kerengő északi falát, valamint annak több szép részletét, faragványokat, illetve a vörös márvánnyal borított mellvédet.
Az előkerült Árpád-korabeli kőtöredékek bizonyítják, hogy a kerengő a XII. században már állt. Feltárásakor kőbéléses, Árpád-kori sírok is előkerültek. Az, hogy melyik kinek a nyughelyeként szolgált, ma már kideríthetetlen. A prépostságon voltak ugyan dokumentumok a templomban, illetve a kerengőben és annak udvarán eltemetettekről, de azok az elmúlt évszázadokban megsemmisültek – mondta Biczó Piroska.
Hozzátette, hogy a területen nagy valószínűséggel csak a módosabb fehérvári családok halottait temették.
A sírok leletet alig tartalmaztak. Arra, hogy a történelem mely szakaszában történtek ott a temetkezések, egy másodlagos – a feltételezett eredeti helyszíntől kicsit távolabb előkerült – III. Béla korabeli, kettévágott, a halotti útra adott érméből következtet a szakember.
A feltárt kerengőszakaszok egy része látogatható is lesz. A bemutatás terveit még a télen elkészítik – mondta a régész.
MTI
ukrán
Fontos területet foglalhatott el az orosz hadsereg
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!