Napirend előtt
Podolák György (MSZP) arról beszélt, hogy újra kell gondolni Magyarország biztonságos energiaellátását. Elmondta: azért kell létrehozni egy új energiastratégiát, mert a már meglévő energiatermelő berendezések közel harminc százaléka tizenöt éven belül teljesen elavul. Véleménye szerint az atomenergia a hosszú távú energiaellátás egyik legolcsóbb, legbiztonságosabb formája. Hozzátette: szükséges, hogy a paksi atomerőművet tovább bővítsék ezer megawattal.
Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára válaszában közölte: a közép és hosszú távú energiapolitika elsősorban energetikai jogszabályokban kell, hogy érvényre jusson. Kiemelte, hogy fontos a már meglévő erőművek fejlesztése.
Csáky András (MDF) felszólalásában azt kérdezte: hogyha igaz az egészségügyi miniszter által elmondott eset, hogy egy férfi hétszer született meg és hétszer halt meg, akkor miért nem vizsgálták már ki az ügyet? A feljelentésnek csalás miatt már rég a rendőrségen vagy az ügyészségen kellene lennie – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy a taj-adatbázis informatikai rendszerének 2000-es bevezetése óta még mindig problémás a rendszer működése. Példaként említette, hogy az elhunytak taj-számai még mindig élnek.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter leszögezte: a hétszer meghalt és hétszer megszületett férfi esete igaz, és számos hasonló eset van még ezenkívül, azaz a kórházak valótlan ellátási eseteket is jelentenek, amiért pénzt vesznek fel. A taj-kártyáról szólva azt mondta: az egészségügyi reform keretében 2007-től ellátás előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy jogosult-e biztosítotti ellátásra a beteg.
Németh Zsolt (Fidesz) a csütörtöki magyar–román kormányülés kapcsán azt kérdezte, hogy vajon kinek használ ez az esemény. – Ha a kormányülésnek nem lesz kézzel fogható eredménye, akkor annak az az üzenete, hogy a magyar–román viszonylatban nincsen semmi lényegi probléma – jegyezte meg. Hozzátette: ha a magyar kormány nem tud lényeges előrehaladást elérni a Romániában függőben lévő kisebbségi törvény ügyében, akkor az erdélyi magyarság úgy fogja érezni, hogy nem fontos a magyar kormánynak. Közölte: az utóbbi öt évben a román diplomácia mintegy „rituálisan találta meg az alkalmat évente legalább egyszer, hogy megalázza a magyar diplomáciát„.
Göncz Kinga külügyminiszter válaszában azt mondta: a magyar és a román kormány közötti együttműködés fontos, annál is inkább, mert Románia 2007. január elsejétől az Európai Unió tagja lesz. Hozzátette: a kapcsolat azért is fontos, mert mind a két ország jelentős forrásokat kap az EU-tól 2007 és 2014 között, ami csak akkor szolgálja a két ország lakosainak érdekét, ha a két ország együttműködik. A külügyminiszter szerint a kisebbségi törvény elfogadása nem a román kormányon múlik, hanem a parlamentnek kell megszavaznia.
Közlekedési törvény – expozé
Elsősorban az európai uniós tagságból adódó jogharmonizációs kötelezettségek miatt javasolja a légi, a vízi, a vasúti és a közúti közlekedésről szóló törvények módosítását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – hangzott el az előterjesztés általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben.
Garamhegyi Ábel államtitkár expozéjában elmondta: felügyeleti díj bevezetését tervezik a légi közlekedésben, a légitársaságoknak és repülőgépek üzembentartóinak pedig felelősségbiztosítást kell kötniük. A javaslat szerint a repülőtereknek baleseti ügyleti szolgálatot kell létrehozniuk, vagy csatlakozniuk egy ilyen szervezethez. Lehetőséget adnának a repülőtereknek arra, hogy külső biztonsági céget bízzanak meg a védelmi feladatokkal.
Módosítanák a közúti közlekedés szabályait is. Az államtitkár kiemelte: a 3,5 tonnánál nehezebb teherautóknak úthasználati díjat kellene fizetniük az alacsonyabb rendű utakon is, hogy lehetőleg a gyorsforgalmi utakon maradjon a lakosságot zavaró forgalom. Az ebből befolyt pénzt az utak korszerűsítésére, javítására kívánják fordítani. Hozzátette: jövőre matricás rendszerrel szednék az úthasználati díjat, 2008-ban pedig fokozatosan áttérnének az elektronikus rendszerre. Új szabályozást vezetnének be a sofőrök pihenőidejére vonatkozóan is. A vasúti közlekedésről szóló törvényben az engedélyezési kérelmek ügyintézési határidejét harmincról kilencven napra hosszabbítanák meg.
Márton Attila (Fidesz) kifogásolta, hogy a Budapest Airport (BA) a Polgári Légiközlekedési Hatóságnak (PLH) fizetendő 160 millió forintos felügyeleti díj megfizetésére minden utastól beszed 25 forintot, de az ebből származó többletet, ami idén mintegy 40-50 millió forint, megtartja. Véleménye szerint ezt az összeget is megkaphatná a PLH, amelynek éves működési költsége 540 millió forint, de az állami támogatásból és a felügyeleti díjból a szükségesnél 140 millióval kevesebb jön össze. Elmondta: módosító javaslatot nyújt be arra, hogy a hatóság ne csak a légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhassa fel a felügyeleti díjból beérkező összeget.
Laboda Gábor (MSZP) üdvözölte a légi közlekedésben a zajbírság bevezetését, de módosítást javasolt, amelyben megemelné a bírság összegét, és azt az önkormányzatokon keresztül a zajártalomnak kitett lakossághoz juttatná el.
Garamhegyi Ábel, a közlekedési tárca államtitkára az általános vita végén elismerte, hogy az útépítési eljárást nehezíti az ügyfélkör kiterjesztése, de szerinte a demokráciának vannak olyan működési szabályai, amelyet illik vállalni, ha a jelenleginél több kellemetlenséggel is járnak.
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításának részletes vitáját a parlament következő ülésén folytatja.
Nyugdíjtörvény – részletes vita
Soltész Miklós (KDNP) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításának javaslatáról azt mondta: a Fidesz és a KDNP elfogadhatatlannak tartja, hogy aki előre hozott nyugdíjba megy, annak meg kell szakítania a munkáját, meg kell szüntetnie munkaszerződését. Hozzátette: elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy azoknak a nyugdíjasoknak, akik minimálbér felett keresnek, azoknak a nyugdíját a javaslat szerint fel kell függeszteni.
Mint mondta, a Fidesz és a KDNP azt javasolja, hogy a minimálbér összegét emeljék a kétszeresére, azaz a nyugdíjasnak a nyugdíjbiztosító intézet csak a kétszeres minimálbér mellett függessze fel a nyugdíj folyósítását. – A Fidesz és KDNP egy másik javaslata azokra vonatkozik, akik már átlépték a nyugdíjas korhatárt – közölte, majd hozzátette: a kormány arra kényszeríti őket, hogy 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, 1,5 százalékos munkavállalói járulékot és 4 százalékos egészségügyi járulékot fizessenek mint nyugdíjas munkavállalók.
Elmondta azt is: a kormány javaslata alapján a nyugdíjasok ebből a befizetésből 0,4 százalékot visszakapnak a nyugdíjukba, mikor befejezik a munkát. A Fidesz és a KDNP javaslata az, hogy ez a mérték ne 0,4 százalék legyen, hanem a mindenkori inflációval azonos mértékű összeget kapjanak vissza a nyugdíjas munkavállalók – jelentette ki Soltész Miklós. Feltette a kérdést: vajon miért alakult ki a nagy hiány a nyugdíjkasszánál? Válaszként az ellenzéki képviselő azt mondta, hogy véleménye szerint a hiányzó pénz a magánnyugdíjpénztárakhoz ment.
Iván László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjasok megélhetését is figyelembe kell venni, mert mint mondta, nem véletlenül végeznek munkát a nyugdíjasok. Hozzátette: egymillió 880 ezer nyugdíjas 50 ezer forint alatt kell, hogy megéljen.
Nyul István (MSZP) kiemelte, az új nyugdíjtörvény garantálja, hogy egy hosszú távú, igazságos nyugdíjrendszer épül ki, amelyben nem lesznek aránytalanságok.
Csákabonyi Balázs (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy 2007. január elsejétől közel négyszázalékos nyugdíjemelést irányoz elő a költségvetés.
Béki Gabriella (SZDSZ) azt emelte ki, hogy a törvénymódosítás megszüntetné a csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjazási lehetőséget. Magyarázatképpen úgy fogalmazott: ez a 37 év feletti szolgálati idővel rendelkezők közé egyenlőségjelet tenne, azaz nem játszana szerepet a ledolgozott szolgálati idő hossza, hanem felértékelődne maga az életkor. Az SZDSZ ezt hibának tartja – tette hozzá. Véleménye szerint a szigorítások következménye az lesz, hogy 2007-ben mindenki, aki megteheti, ”el fog szaladni„ előre hozott nyugdíjba, mert, mint mondta, romlani fognak a nyugdíj-megállapítás feltételei.
Nyul István (MSZP) hosszú távú, biztonságos rendszert teremtő javaslatnak nevezte a készülő nyugdíjtörvényt. Hozzátette: a nyugdíjhoz hasonlóan a közgyógyellátást is igazságosabbá és kiszámíthatóbbá kell tenni. Frakciótársa, Farkas Imre ismertette módosító javaslatait. Az egyik szerint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők részére a minimálbér kétszereséig lehetővé kellene tenni a munkavégzést.
Ehhez kapcsolódva a KDNP-s Soltész Miklós azt mondta, azokat kell védeni, akik az előrehozott nyugdíj mellett munkát vállalnak. Mint hozzátette, a javaslatnak nem szabad azt eredményeznie, hogy emberek vesztik el munkájukat és kerülnek utcára a szabályozás miatt.
Csákabonyi Balázs (MSZP) a vita végén hangsúlyozta: az egész törvényjavaslat arról szól, hogy a nyugdíjrendszer igazságosabb legyen, és hogy a jövő nyugdíjasai is kiszámítható juttatást kapjanak.
A vitában elhangzottakra válaszolva Csizmár Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára úgy fogalmazott: a törvényjavaslat hárommillió ember nyugdíjának stabilitását szolgálja. Hozzátette: a javaslat az igazságtalanságok és az aránytalanságok kiküszöbölését is célozza. Kitért arra, hogy a munkavégzés és a nyugdíj között határt kell húzni, ehhez bizottsági módosító indítványokat még be lehet nyújtani. Az államtitkár hangsúlyozta: meg kell vizsgálni a nyugdíjkassza ”kifizetési és befizetési oldalát„. Mint mondta, a kormány még az idén foglalkozik a korkedvezményes nyugdíjról szóló törvény módosításával.
A részletes vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta, majd az ülésnapot berekesztette. Az Országgyűlés csütörtökön reggel 8 órakor folytatja munkáját.
(MTI)
szén monoxid
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
