Bene: Gergényi szakmai hibákat követett el az MTV-nél

Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya elkövetett szakmai hibákat a Magyar Televízió székháza elleni támadás rendőri biztosítása kapcsán, ez azonban nem olyan súlyú, hogy menesszék - mondta el országos rendőrfőkapitány. Bene László szerint nagy árat fizettek, de most minden esélye megvan a rendőrségnek arra, hogy megerősödve kerüljön ki ebből a helyzetből.

Gergényi távozása szóba sem kerülhet

A rendőrség hétfőn hozta nyilvánosságra annak a jelentésnek egy részét, amely a szeptember 17. és 19. közötti rendőri fellépést tekintette át. Az országos rendőrfőkapitány ennek kapcsán elmondta: a Gergényi Péterre vonatkozó megállapításokról tárgyalni fog a budapesti rendőrfőkapitánnyal, és ha hozzájárul, nyilvánosságra hozzák azokat.

Hozzátette: Gergényi Péter nem követett el bűncselekményt vagy szabálysértést, a szakmai hibák pedig nem voltak olyan súlyúak, hogy szóba kerüljön távozása. Bene László elmondta azt is: egyes rendőrparancsnokok felelősségét még vizsgálják.

A rendőrség által nyilvánosságra hozott vizsgálati dokumentumban a többi mellett az olvasható, hogy törvényes, de helyenként szakszerűtlen volt a szeptember 18-án éjszaka a Magyar Televízió székházánál végrehajtott rendőri intézkedéssorozat. Megnevezett rendőri felelősök nincsenek, az ORFK honlapjáról letölthető 16 oldalas jelentésben a neveket kisatírozták.

A Pest megyei rendőrfőkapitány, Ignácz István által vezetett tényfeltáró bizottság egy hibalistát közölt, amelyben csak általánosságban említik meg a mulasztásokat. Az viszont kiolvasható, hogy nem a közrendőrök, hanem egyértelműen az elöljárók követtek el végzetes hibákat és a felszerelés is hiányos volt. A jelentés 18 pontban öt oldalon keresztül sorolja, hogy miért volt szakszerűtlen, ám törvényes a rendőrség fellépése szeptember 18-án.

Este tíz óra előtt a rendőrök udvariasan kiszorítottak az MTV-székház aulájából néhány oda besétáló embert, akik egy petíció beolvasását követelték. Ekkor páran megdobálták őket, mire a rendőrök rádión segítséget kértek, de egyszerűen senkitől nem kaptak választ.

A néven nem nevezett elöljárók hibáztak akkor is, amikor a Kossuth térről a Szabadság térre átvonuló többezres tömeget egyetlen rendőr sem kísérte.

Kiderült az is, hogy a rendőrség számított rendbontásokra a fővárosban, de a Szabadság teret nem vették számításba, ezért arra a területre nem készítettek úgynevezett műveletei tervet.

A rendőri fellépést nem tervezték meg, a parancsnokok nem beszéltek egymással, hanem ötletszerűen intézkedtek. Az irányítás rendje több esetben megbomlott.

Az MTV székházát védő rendőrök azt sem tudták, ki a parancsnokuk, sőt a későbbi helyszínparancsnok egy idő után csak nézte, hogy mi történik. Akkora volt a káosz, hogy az MTV lépcsőjén védekező századot a székházból saját társaik locsolták.

Az MTV-nél a helyszínparancsnok is hibázott

Bene László altábornagy, országos rendőrfőkapitány szerint a televízió székházának ostromakor döntő momentum volt, hogy a helyszínparancsnok nem látta el megfelelően a feladatát. Az országos rendőrfőkapitány erről kedden, az ostrom idején végzett rendőri munkáról készített jelentés ismertetésekor beszélt.
„A legdöntőbb momentum megítélésem szerint a tévé ostrománál az volt, hogy a helyszín parancsnokául kijelölt rendőrtiszt nem látta el megfelelően a feladatát. Mivel nem volt egységes irányítás és vezetés a helyszínen, az a rendőri erő, ami ott rendelkezésre állt, a megfelelő irányítás és koncentrált felhasználás hiányában nem volt képes hatékonyan fellépni” – mondta. A főkapitány szerint az is probléma volt, hogy a különböző egységek nem tudtak egymással hatékonyan kommunikálni. Az események kiterjedtsége miatt több szervezet állományát kellett azonos időben alkalmazni, így olyanok működtek együtt, akiknek korábban nem volt lehetőségük az együttes gyakorlatozásra.

Nem volt senki

Kiemelte: az EDR-rendszerű rádiókat először a fővárosban és néhány megyében vezették be, a teljes állomány ellátása ezzel a készülékkel csak 2008 első negyedévére várható. Így fordulhatott elő, hogy a vidéki csapatszolgálati századok a hagyományos, a fővárosi egységek viszont az EDR-rádiót használtak, ami a kapcsolattartási problémákhoz vezetett. A rendőrségen belül kialakított koordinációs rendszer kisebb egységek együttműködésére alakult ki, most váratlanul több szervezet nagyon nagy létszámú állományát kellett koordinálni, és ennek technikai feltételei nem biztosítottak a rendőrségen – tette hozzá. A főkapitány arról is beszélt, hogy szeptember 18-án nem volt egyértelmű, hogy a gyülekezési törvény vagy a választási törvény hatálya alá tartoznak a történtek, ugyanis nem volt senki, aki autentikus választ tudott volna erre adni.

A főkapitány kérdésre válaszolva elmondta: a biztosítás parancsnoka Lapid Lajos volt, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese. De ott volt az események színhelyén Gergényi Péter fővárosi rendőrfőkapitány is, és az ő utasításai voltak a mérvadóak. Mint mondta, külön kell választani parancsnoklási szempontból a tévénél történteket, mert Gergényi Péter kijelölt oda egy helyszíni parancsnokot, aki nem végezte megfelelően a munkáját.
Arra, hogy Szabadfi Árpád, az országos főkapitány helyettese is a helyszínen volt, Bene László kifejtette: a tábornoknak nem a parancsnoklás volt a feladata, hanem néhány, az ő hatáskörébe tartozó utasítás kiadása. Ilyen volt például a vidéki csapatszolgálati egységek berendelése, vagy például a vízágyú bevetésének engedélyezése.

Ott volt, de nem

Arra a kérdésre, hogy ha ott volt, miért nem vette át a parancsnoklást a korábban Győr-Moson-Sopron megyei főkapitányként dolgozó Szabadfi Árpád, Bene László azt mondta: a tábornok nem sokkal azelőtt lett a helyettese, korábban elsősorban bűnügyi szakterületen dolgozott, így nem voltak konkrét tapasztalatai a rendőri csapaterős tevékenységben. Ilyen körülmények között a főkapitány nem hiszi, hogy célszerű lett volna átvenni a parancsnoklást.
A főkapitány a jelentést készítő bizottság összetételét firtató kérdésre kifejtette: a bizottság tagjai nagy tapasztalatú rendőrök. A megyei főkapitányok már gyakorlatot szereztek saját megyéjükben a tömegrendezvények – sport- és választási rendezvények – biztosításában.

Minden rendőrnek van azonosító jelvénye

A főkapitány arra a kérdésre, miért nem viselték a rendőrök a szeptember 18-20 közötti időszakban a rendbontások felszámolásakor bevetési ruhájukon az azonosító jelvényüket, azt felelte: nem azért nem viselték a rendőrök az azonosítójukat, hogy ne lehessen azonosítani őket jogsértések esetén. Minden rendőrnek van azonosító jelvénye. Ezt a mindennapi szolgálatellátásban kötelező az egyenruhán viselni.

Hozzátette: a jelvény azonban – és erre eddig nem figyelt fel senki -kivitelénél fogva alkalmatlan arra, hogy a bevetési öltözeten viseljék. Ezen az öltözeten eddig sem viselték az azonosító jelvényt a rendőrök, de „ez eddig senkit nem zavart”. Ezért döntött úgy, hogy első lépésként a sisakokat látják el azonosító számmal és keresik a módot, miként lehetne a jövőben hatékonyabb megoldást alkalmazni – mondta. A főkapitány elképzelhetőnek tartja például, hogy a ruházaton valamilyen ábrát helyeznek majd el, ami egyértelműen azonosítaná a rendőröket, és segítené a parancsnoki irányítást is. Mint mondta, munkatársai vizsgálják ezeket a lehetőségeket.

Katartikus élményre van szükség

A főkapitány az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miként látja a rendőrség jövőjét az elmúlt két hónap fényében, azt felelte: mélyen hisz abban, hogy jogállamban egy jól működő, szolgáltató jellegű, a törvényességet maximálisan betartó rendőrség alapvető eszköze a jogállami működésnek. Szavai szerint ami az elmúlt hetekben történt, nagyon fájdalmas a rendőrségnek, de tudomásul kell venniük, hogy a politikától, lakosságtól, sajtótól kritikákat kaptak, és ezeket a kritikákat köszönettel kell fogadniuk, még akkor is, ha nem mindegyikkel értenek egyet. De tanulni mindegyikből lehet – jegyezte meg.

„Úgy gondolom, hogy nekünk a civil kontrollt tűrnünk és igényelnünk kell, és mindent meg kell tennünk azért, hogy a lakosságnak a korábban egyébként igen nagymértékű bizalmát (...) visszanyerjük” – mondta a tábornok. Hozzátette: biztos abban, ha a kedélyek megnyugszanak, és a rendőrség kijavítja az elkövetett hibákat, a közvélemény pedig tárgyilagosabb értékelést kap, az egyaránt pozitív lesz a rendőrség és a társadalom szempontjából is. Mint mondta, úgy tűnik, minden szervezetnek „időnként szüksége van ilyen katartikus élményre ahhoz, hogy észrevegye a munkájában azokat a hibákat, amiket a szürke hétköznapokban nem vett észre”. A főkapitány szerint nagy árat fizettek, de most minden esélye megvan a rendőrségnek arra, hogy megerősödve kerüljön ki ebből a helyzetből, és a tanulságok leszűrését követően jobb rendőrsége legyen az országnak.


Vizsgálat elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt – a főkapitány szerint egyelőre nem merült fel a gyanúja

Az országos rendőr-főkapitány a rendőrség MTV-székháznál végzett munkájáról készített jelentés alapján kedden azt mondta: munkatársai nem követtek el bűncselekményt, szabálysértést vagy fegyelemsértést, de ha bebizonyosodik az elöljárói gondoskodás elmulasztása, kész megváltoztatni véleményét.
Bene kijelentette: van azonban néhány – alacsonyabb beosztású – parancsnok, „akinek a tevékenységében voltak olyan mozzanatok, amelyek további vizsgálatokat igényelnek”.
A főkapitány ezzel kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva megerősítette: a Budapesti Katonai Ügyészség a közelmúltban rendelt el nyomozást elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt, az MTV-székháznál szeptember 18-án történtekkel összefüggésben.

A katonai bűncselekmények meghatározott formái parancsnoki nyomozásban is teljesíthetőek, ezzel a nyomozással az Országos Rendőr-főkapitányságot bízták meg – mondta, hozzátéve: így most ők nyomoznak, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint „Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátására vagy fenyegető veszélytől megóvására, illetőleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Az MTV-ostrom idején 216 rendőr szenvedett különböző fokú fizikai sérülést.

Mint ismert az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn nyilvánosságra hozta a székház ostrománál végzett rendőri munkáról készített jelentést. Ebben többek között az szerepel: „a személyi állomány felszereltségben mutatkozó hiányosságok, az elmaradt és szakszerűtlen elöljárói intézkedések összességében járultak hozzá ahhoz, hogy a rendőri tevékenység kudarcot vallott és számos rendőr ennek következtében megsérült”. Egy megállapítás szerint a Szabadság térre átcsoportosított rendőri erők parancsnoki állománya minden esetben felelősséggel rendelkezett az alárendelt személyi állomány testi épségének megóvására.




(info.hu, mti)