Latorczai János (KDNP) azt kérdezte, hogy téliesítik-e a „rendőrkempinget„ a Parlamentnél. Szerinte ugyanis a rendőrök fáznak a Parlamentnél felállított nem téliesített sátorban, ráadásul a helyzet közegészségügyi szempontból is veszélyes, mert az állomány tagjai megbetegedhetnek, ami akár országos járványhoz is vezethet. Aggódott amiatt is, hogy közegészségügyi szempontból mennyire biztonságos a műveleti területen felállított öt tábori illemhely, amelyeket véleménye szerint sűrűn kellene ellenőrizni a fertőzésveszély miatt. Javasolta, hogy a rendőrök kapjanak téli ruhát. Az ellenzéki képviselő arra is választ várt a kormány képviselőjétől, hogy miért vannak még mindig ott a rendőrök a parlamentnél, erre ugyanis semmi szükség.
Nekünk nincs okunk félni a magyar néptől – hangoztatta. Latorczai János kijelentette, a „rendőrkempinget” fel kellene számolni.
Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint nem kempingről, hanem egy kék sátorról van szó, ahol a rendőrök pihennek és étkeznek. Elismerte, hogy a sátor nem téliesített, de azt mondta, ez megoldható. Hangsúlyozta, az állomány védelméről a felelős parancsnokok az egészséget nem veszélyeztető, és a biztonságos munkavégzésről szóló korábbi rendeletben meghatározottak figyelembe vételéről gondoskodnak. Arra nem tudott válaszolni, hogy a rendőrök meddig maradnak a parlamentnél.
Csáky András (MDF) napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy december 31-én lejár a közfürdők és gyógyfürdők műszaki és közegészségügyi átalakítására megszabott határidő. Mint mondta, sok önkormányzat az elmúlt években nem tudott erre költeni és pályázati pénzt sem kapott a korszerűsítésre, így most kénytelen lesz bezárni a közfürdőt. A bezárás az enyészet útja – tette hozzá. Azt kérdezte a kormány képviselőjétől, lehet-e találni valamilyen megoldást, hogy mégse kelljen bezárni ezeket a fürdőket.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter erre azt mondta, a közegészségügyi előírásokat be kell tartani, mert a fürdők kedvező hatása csak így érvényesülhet. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években számtalan pályázati lehetőség volt. Kitért arra: a Gyáli úti, hajléktalanokat ellátó közfürdő ügyében egyeztetést tartott az érintett hivatalokkal, és megvannak a források a fürdő zavartalan működtetéséhez. Beszámolt arról is, hogy az Oltalom Egyesületnek és a Máltai Szeretetszolgálatnak azonnali, negyven millió forintos támogatást ad a minisztérium a hajléktalanok téli ellátására, a kórházfejlesztésre szánt 6,5 milliárd forintos keretből.
Farkas Flórián (Fidesz) a roma csoportok kivándorlásának okairól beszélt napirend előtt. Szavai szerint ez egy segélykiáltás, mert a cigányok megélhetési válságban vannak. Úgy fogalmazott: hiába van valakinek otthona, ha nincs biztos keresete, nem tudja fenntartani, nem tudja fizetni a számlákat, nincs pénze viztitdíjra, gyógyszerre és még az alapvető élelmiszereket sem tudja megvenni. Dolgozni kellene, de mivel sokan képzetlenek, nem kapnak munkát – mondta. A felnőttképzés lehetőségét sürgette és
egy kríziskezelő alap létrehozását javasolta. Szerinte szükség lenne egy kormánybiztos kinevezésére is.
Kiss Péter munkaügyi miniszter erre reagálva közölte, komplex programra lenne szükség ahhoz, hogy megoldják a romák problémáit, ehhez viszont a társadalmi többség akarata kell. Ennek megteremtéséhez a parlamenti pártoknak kellene összefogniuk – vélekedett. Jelezte, hogy célzott kistérségi programokat indítanak és az uniós források igénybe vételével erre több, mint százmilliárd forint lesz.
Vita a felnőttképzésről
Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat biztosítja a szakképzés és felnőttképzés irányításának átláthatóvá tételét – mondta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben.
A munkaügyi miniszter hangsúlyozta: a javaslat biztosítja a munkaügyi és oktatási tárca közötti egyértelmű feladatmegosztási, szakképzési és felnőttképzési rendszer költséghatékony működtetését. Hozzátette: a javaslat elősegíti a felnőttképzési és szakképzési támogatási rendszer összehangolását, a támogatásra szolgáló források célzottabb felhasználását.
Az általános vitában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok egyetértettek abban, hogy a szakképzési törvény átalakítása fontos kérdés.
Rózsa Endre (MSZP) kiemelte, növelni kell a tanulás, a tudás rangját, értékét, emellett véleménye szerint közelebb kell vinni a tanulást az otthonokhoz. A szocialista politikus az informatikai jártasságot, az idegen nyelvi ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket említette, mint fontos és kívánatos tudást a mai ember számára.
Ékes József (Fidesz) fontos kérdésnek nevezte a szakképzési törvény átalakítását. Hozzátette: ma Magyarország szenved attól, hogy bizonyos szakmacsoportokban állandósult az emberhiány.
Kiemelte azt is: 600 ezer megváltozott munkaképességű ember él Magyarországon, és ezeknek az embereknek csak a töredéke, 34 ezren tudnak munkát kapni. Átképzéssel lehetne rajtuk segíteni – tette hozzá.,
Vita a nyugellátásról
A korkedvezmény hibája, hogy nem ösztönöz a munkakörülmények javítására – mondta Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a kormány célja az volt, hogy a szociális partnerek számára is elfogadható javaslat kerüljön az Országgyűlés elé a korkedvezményes nyugdíjak ügyében. Kiemelte, a korkedvezmény hibája, hogy nem ösztönöz a munkakörülmények javítására, eltűri a folyamatos egészségkárosítást.
Csizmár Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy aki korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozik, az után a munkaadó – a tb-járulékon felül – korkedvezmény-biztosítási járulékot fog fizetni a jövő évtől. A fizetési kötelezettség a mértéke 13 százalék – tette hozzá. Mint kiemelte, az átmeneti rendelkezések szerint az új fizetési kötelezettség fokozatosan kerül bevezetésre.
Jövőre a járulék egészét átvállalja a központi költségvetés – mondta, majd hozzátette, az átvállalás azonban fokozatosan csökken: 2008-ban a járulék 75 százalékát, 2009-ben 50 százalékát, 2010-ben 25 százalékát fizeti meg a költségvetés a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó helyett, 2011. január 1-jétől pedig a 13 százalék járulék egészét a foglalkoztató köteles megfizetni.
A Fidesz és a KDNP elutasította
Az MSZP, az SZDSZ és az MDF vezérszónoka támogatásáról biztosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását, a Fidesz és a KDNP felszólalói elutasították az előterjesztést, kedden a parlamentben.
A szocialista párt vezérszónoka, Filló Pál hangsúlyozta: a javaslat semmi másról nem szól, csupán arról, hogy deklarálják, tárgyalni fognak minden egyes munkakör kapcsán a korkedvezményes nyugdíj feltételeiről, illetve javítsák a munkafeltételeket az egészségre különösen ártalmas munkakörök esetén.
A Fidesz vezérszónoka, Iván László arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak alkotmányosan közteherként kell viselnie számos feladatot, és ebből nem szállhat ki, amíg az ehhez szükséges megfelelő előkészítés nem történik meg.
Béki Gabriella (SZDSZ) a szocialista vezérszónokhoz hasonlóan szintén arról beszélt, hogy a módosítás nyomán lényegében semmi változás nem lesz.
A kereszténydemokrata Soltész Miklós azt mondta, a kormány nemhogy nem javítja az egészségre különösen ártalmas munkát végzők, például a bányászok, a pékek, a kazántisztítók munkafeltételeit, hanem inkább társadalombiztosítási és adóterheket tesz rájuk.
Vas János (MDF) azt mondta, frakciója összességében támogathatónak tartja a javaslatot. Szükségesnek tartotta, hogy a kormány továbbra is támogassa a nehéz körülmények között dolgozókat, javítsa a munkakörülményeket, bár a munkaadói és a munkavállalói oldal teljesen más oldalon áll.
Ez sarc
A vezérszónoki felszólalásokat követően majd egy órán át kétperces hozzászólásokban vitáztak a képviselők a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában kedden a parlamentben.
Béki Gabriella (SZDSZ) szerint több ellenzéki képviselő is úgy beszélt, mintha dráma lenne előkészítve ebben a javaslatban. Nincsen változás – hangoztatta.
Babák Mihály (Fidesz) azt mondta: ez sarc, és csökkenti a korkedvezményre jogosultak biztonságát.
Csizmár Gábor, államtitkár kifejtette: úgy tűnik, az ellenzéki képviselők közül jónéhányan nem értik, vagy nem akarják érteni a javaslatot. Leszögezte ő is, hogy a javaslat senkinek a szerzett jogát nem érinti, a korkedvezményes munkakörben dolgozóknak nem csökkenti a jogosultságát, a kormányrendelet szintű szabályozást emeli törvénybe.
Ékes József (Fidesz) az államtitkárhoz szólva megjegyezte: „nem kell hülyének nézni, és hülyének nézetni egy parlamenti képviselőt sem”.
A foglalkoztatási törvény módosítása
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását kívánja ösztönözni foglalkoztatási törvény módosításával a kormány – jelentette ki Csizmár Gábor. A törvénymódosítás három területen jelent változást: a foglalkoztatást elősegítő támogatások eszközrendszerében, az álláskereséssel összefüggő feladatok teljesítésében és az állami foglalkoztatási szolgálat, a munkaügyi érdekegyeztetés területén – közölte az államtitkár a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításának általános vitájában.
Hozzátette: a legnagyobb változást a bértámogatás új szabályainak bevezetése jelenti. Kifejtette: a támogatás azoknak a munkaadóknak jár, akik az Európai Unió rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatását vállalják, továbbá azoknak, akik olyan hátrányos helyzetű személyeket foglalkoztatnak, akiket munkahelyük elvesztése fenyeget. Csizmár Gábor kitért arra: a bértámogatás bevezetésével több korábbi támogatás megszűnik. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a törvényjavaslat felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az álláskeresők együttműködési kötelezettségének módját tartalmazó álláskeresési megállapodás rögzít, és amelyek megszegése hátrányos következményekkel jár.
Csizmár Gábor közölte: a megyei és fővárosi szinten működő munkaügyi tanácsok is regionális szinten alakulnak újra. Hozzátette: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezeti struktúrájának megváltoztatásával csökkenek a döntési szintek, egyszerűsödnek a munkafolyamatok, így átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válik a támogatási célok érvényesülése.
(mti)
átláthatóság
Újabb botrány rajzolódik von der Leyen körül, beperelték
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!