Mi volna, ha nem lenne iskola?

Egy közoktatással foglalkozó internetes híroldal szatirikus cikksorozatban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi történne akkor, ha a tanárok, Weöres Sándor: Birkaiskola című verse mintájára, abbahagynák a tanítást. A valóságban a tanárokkal szembeni társadalmi elvárás magas, a megbecsültségük azonban alacsony és az új kormányzati intézkedések a képzésüket is megnehezítették.

Az Aula közoktatási internetfigyelő és híroldal „Birkaiskola – dosszié” címmel közöl cikksorozatot egy fiktív mozgalomról, ami azt a helyzetet járja körül, hogy mi történne akkor, ha a tanárok tényleg elkezdenének nem tanítani. A szatirikus cikksorozat mára a híroldal legolvasottabb témájává vált. Mészáros János, a híroldal egyik szerkesztője szerint a szatíra eszköz lehet arra, hogy elkezdjünk gondolkodni az iskola valóságán, lehetőségein, a pedagógusok nehézségein és kétségein.

Az ezredfordulón az Oktatáskutató Intézet hazai és nemzetközi empirikus kutatások adatait összegző tanulmányt adott ki „Közoktatással kapcsolatos társadalmi elvárások Magyarországon” címmel. Az összegzés eredményei ma is érvényesnek tekinthetők. A kutatások adatai arról tanúskodnak, hogy a társadalmi elvárások magasak az iskolával, illetve a tanárokkal szemben, a pedagógus szakma megbecsültsége azonban a többi értelmiségi szakmához képest, rendkívül alacsony. Tizenegy értelmiségi foglalkozás között a középiskolai tanárok a 8., az általános iskolai tanárok a 9., az óvodapedagógusok pedig egyenesen a 11. helyre kerültek a megbecsültségi rangsorban.

A pénzügyi szemlélet dominanciája sem kedvez a közoktatás ügyének. Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az önálló oktatási intézmények és tanulócsoportok számának csökkentésére ösztönzi majd a fenntartókat a közoktatás finanszírozásának tervezett átalakítása. A jövő évi költségvetésben 2,3 százalékkal, több mint 7 milliárd forinttal kapna kevesebbet az oktatás, az iskolák üzemeltetői ezért kényszerülnek majd összevonásokra, amit Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára is elismert.

Hiller István oktatási miniszter a november 9 – i kormányszóvivői sajtótájékoztatón kijelentette, hogy – más szakok mellett – a pedagógusképzés államilag finanszírozott keretszáma 23,8 százalékkal fog csökkenni. Az új felsőoktatási rendszerben a pedagógusok képzése a korábbihoz képest bonyolultabbá vált. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatása szerint a mesterszakos tanári képzések döntő többsége a közoktatás igényeinek megfelelően kétszakos képzés lesz. A mesterképzésben tetszőleges párosításban képezhetők majd szakpárok. A tanári pályákra, a tanári mesterszakok elvégzésére a hallgatóknak már az alapszakos képzések során elő kell készülniük: erre szolgálnak az alapképzések tanári szakirányai. Az alapképzések szerkezetét úgy alakították ki, hogy másodévtől kezdődően a hallgatók a tanári szakirányok keretében egy második szak alapismereti modulját vehessék fel 50 kreditnyi terjedelemben (egy alapszak képzési követelménye általában 150 kredit). Emellett minden tanári mesterképzésre jelentkező hallgatónak 10 kredites pedagógia-pszichológia modult is el kell végezni.