Drukkolhatnak a magasabb inflációért, akik ilyen számlával rendelkeznek – mutatjuk a részleteket

A bankszámlák számlavezetési díját, az inflációkövető befektetéseket és a biztosítások indexálását is befolyásolhatja a fogyasztói árak tavalyi emelkedésének mértéke. Azonban egy speciális lakossági bankszámla díjánál igen jelentős lehet a különbség attól függően, hogy mekkora lesz az infláció mértéke januárban.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2025-ös éves inflációs adatot, vagyis a fogyasztói árak tavalyi emelkedésének mértékét. Az infláció egyben meghatározza a bankszámlák idei maximális díjemelési mértékét, továbbá két fontos állampapír idei évi kamatmértékét is. Ám a lakossági bankszámláknál van egy csavar a díjemeléssel kapcsolatban – írja a Biztosdöntés. 

A fogyasztói árindex változása a bankszámlákat, az inflációkövető befektetéseket és a biztosítások indexálását érinti. Fotó: Havran Zoltán 

Ezeket a pénzügyi termékeket érinti az infláció mértéke

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közzétette a tavalyi inflációs adatot, mely 4,5 százalék lett az előző év azonos hónapjához képest. Ennél azonban fontosabb, hogy ezzel megszületett a teljes, 2025 éves magyarországi inflációs adat (fogyasztói árindex) is, mely több pénzügyi konstrukcióra is hatással van. A 2025-ös éves infláció mértéke 4,5 százalék lett. Ez három pénzügyi konstrukciót érint: a bankszámlákat, az inflációkövető befektetéseket és a biztosítások indexálását. Azonban érdemes figyelni az alapszámla-tulajdonosoknak is.

A bankok éves egyoldalú díjemeléseinek felső határa az éves infláció mértéke. Ennek alapján 

idén legfeljebb 4,54 százalékkal emelkedhetnek a banki díjak.

A pénzintézeteknek legkésőbb a díjmódosítást megelőzően két hónappal kell közzétenniük az egyoldalú díjemeléseket. Ez azt jelenti, hogy az előző éves infláció ismeretében legkorábban a mai naptól lehet közzétenni éves díjemelést és az legkorábban két hónap múlva léphet életbe. Ez a közzététel azonban el szokott húzódni egy-két hónappal, így a díjemelések legkorábban 2026. március 13-tól léphetnek életbe, de a gyakorlatban csak várhatóan áprilisban vagy májusban.

A verseny miatt a bankok várhatóan nem fognak élni a tavalyi infláció érvényesítésével

Van azonban egy önkéntes vállalás a bankok részéről a kormány és a Magyar Bankszövetség között – illetve az OTP Bank esetében külön megállapodás is született a kormánnyal –, melyek alapján 

a lakossági ügyfelek esetében idén június 30-ig nem történik díjemelés. Sőt, a bankok a tavalyi, általában már beharangozott díjemeléseiket is elhalasztották.

Ezért a vállalkozók számára várhatóan március és május között, bankonként eltérő időponttól, míg a lakossági ügyfelek esetében várhatóan legkorábban július 1-jétől lehet számítani az idei éves banki díjemelésre. Bár a banki díjemeléseknek az éves infláció szab felső határt, de a korábban nem érvényesített inflációs díjemelések később is alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy a bankok elvileg nemcsak a 4,5 százalékos mértékkel emelhetik a díjaikat a lakosság esetében idén, de a tavalyi elmaradt mértékkel is még pluszban, mely 3,7 százalék. Ennek alapján a lakosságnál a maximális felső díjemelési határ idén 8,2 százalék. A verseny miatt azonban a bankok várhatóan nem, vagy csak néhány esetben fognak élni a tavalyi infláció érvényesítésével, viszont megtehetik ezt később, a további években is.

Az inflációkövető papírok kamata is változik

• Létezik két lakossági állampapír, melynek kamata az inflációtól függ. Az egyik a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), melynek évente egyszer, a kamatforduló napján változik a kamata. A kamatforduló minden sorozatnál más és más időpontban van az évben, így a kamatváltozás csak év közben lép érvénybe, viszont attól kezdve egy évig ezzel a kamattal kamatozik a papír. A tavalyi 3,7 százalékos kamat után idén évi 4,5 százalékra vált a PMÁP kamata, melyhez pluszban – sorozattól függően – 0,1-től 1,5 százalékig terjedő kamatprémium kapcsolódik.
• Ugyanilyen inflációkövető állampapír a Babakötvény (BABA) is. Itt az éves inflációt meghaladóan 3 százalékos állandó kamatprémium érhető el, így a jelenlegi 6,7 százalékos kamat 7,5 százalékos kamatra vált a kamatprémiummal együtt, 2026. január 31-én vagy február elsején. A 2032/S_BABA sorozatú papírok kivételek ez alól, amelyek 2026. december 1-jén váltanak majd a magasabb éves kamatra. A biztosítások díjai, így a lakásbiztosítások, vagyonbiztosítások, indexálás választása esetén pedig az életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások díjai is várhatóan az infláció mértékével emelkednek idén. 

Februárban derül ki, hogy kell-e havidíjat fizetni az alapszámla után

Ha a decemberi inflációs adat négy százalék alatti, akkor a kormány és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás alapján az alapszámla havidíja mindaddig ingyenes marad 2025 májusától kezdve, amíg az infláció tartósan, tehát három egymást követő hónapban négy százalék alá nem csökken. Négy százalék alatti infláció a rendelkezés életbelépése óta először 2025 novemberében volt. A decemberi adat ismét négy százalék alatti lett, így az alapszámla-tulajdonosok havidíjat fizetnek 2026. februártól, ha a januári inflációs adat is négy százalék alatti lesz. 

Ellenkező esetben legkorábban csak májustól szűnhet meg az alapszámla havidíjának ingyenessége. A januári inflációs adatot 2026. február 12-én hozza nyilvánosságra a KSH. 

Az alapszámla havidíjának – mely most átmenetileg ingyenes – maximuma a mindenkori, előző év utolsó napján érvényes bruttó minimálbér fél százaléka, azaz 2026-ban havi 1454 forint.

Alapszámlát olyan ügyfél nyithat – vagy térhet át ilyen számlára egy másikról –, aki vállalja, hogy ezenkívül több forint fizetési számlával nem rendelkezik Magyarországon (az esetleges meglévőket bezárja), nincs rendelkezési jogosultsága sem ilyen számla felett Magyarországon, és elfogadja, hogy a számlához folyószámla-hitelkeret nem kapcsolódhat.