Valóban a kormányzati negyed a legfontosabb?

A fideszes Szijjártó Péter a kormányzati ingatlanok kapcsán hétfőn az Országgyűlésben azt kérdezte, valóban az-e a kabinet számára az egyik legfontosabb kérdés ma Magyarországon, hogy hol legyen a kormányzati negyed.

Az ellenzéki képviselő az azonnali kérdések órájában feltett kérdésében úgy fogalmazott, akkor gondolkodik a kormány saját maga kényelmesebb elhelyezéséről, amikor – mint fogalmazott – 2007-ben megélhetési válság lesz Magyarországon.

Nem megélhetési, hanem megértési válság van, de ez a Fidesz problémája – mondta válaszában Gál J. Zoltán. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta: kormányzati negyedre azért van szükség, hogy egyes épületeket vissza lehessen adni eredeti funkciójuknak, illetve a működési kiadásokon spóroljon a kormány.

Szijjártó Péter úgy reagált: több negatív példa is akadt már a Gyurcsány-kormány idejéből az állami vagyon privatizációjára.

Viszontválaszában Gál J. Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány regnálása alatt kilenc kötetnyi dolgozat született a kormányzati negyed elhelyezéséről.

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz képviselője a nők foglalkoztatottsága kapcsán úgy fogalmazott, a kormány csak a szólamok szintjén foglalkozik a női munkanélküliséggel. Azt kérdezte az illetékes tárca államtitkárától, mikorra lesz Magyarországon is az európai uniósnak megfelelő mértékű a nők foglalkoztatottsága.

Csizmár Gábor válaszában elmondta, a hazai mutatók ilyen tekintetben jobbak, mint az uniósok, illetve a magyar nők munkanélküliségi rátája is kedvezőbb, mint az EU-s átlag.

Az egészségügyi minisztert kérdezte Nagy Kálmán (KDNP). A képviselő azt a kérdést tette fel, mi lesz a betegekkel, ha nem megfelelő az ellátás formája és színvonala.

Molnár Lajos válaszában hangsúlyozta: Magyarországon igazságosabb, méltányosabb és jobban hozzáférhető kórházi ellátásra van szükség. A miniszter kitért arra is, hogy az egészségügyi közvagyon az önkormányzatok tulajdonában van.

A kormány 2002-es drogpolitikáját idézte fel kérdésében az MDF-es Herényi Károly, aki arról érdeklődött, sikeresnek tartja-e a kabinet a jelenlegi drogstratégiát, illetőleg ugyanúgy gondolkodik-e drogpolitikai kérdésekben, mint négy évvel ezelőtt.

A kérdésre válaszoló Kondorosi Ferenc igazságügyi minisztériumi államtitkár úgy fogalmazott, a drogstratégiának vannak sikerei és kudarcai, de az a célja, hogy védje az állampolgárokat. Hozzátette: a kormány arra törekszik, hogy a társadalom szervezetten, az egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen lépjen fel a drogfogyasztás ellen.

Kormánypárti oldalról is hangzottak el azonnali kérdések. A szocialista Búzás Péter egy dél-alföldi példát említve azt a kérdést fogalmazta meg, lehet-e a kistérségi társulásoknak többletforrást igényelni a működési normatívára.
Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter válaszul közölte, a költségvetésben módosításokkal lehet többletforrást találni e célra. Hozzáfűzte azt is, fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű önkormányzatok ugyanúgy részesüljenek európai uniós forrásokból, ehhez számukra is meg kell találni az önrész megteremtésének lehetőségét.

Farkas Imre (MSZP) a Tiszazugban keletkezett ár- és belvízkárok megtérítése kapcsán azt kérte, módosítsák az erről szóló kormányrendeletben a kárenyhítési kérelmek leadásának határidejét, hogy mindenki be tudja nyújtani ilyen jellegű kérelmét.
„Képviselő úr kezdeményezését nyitottan fogadom„ – válaszolt a felvetésre Lamperth Mónika, aki megjegyezte: a kártérítésnek megvan a fedezete.

A fideszes Nógrádi Zoltán azonnali kérdésében a kistérségi megbízottakat az MSZP helyi erős embereinek nevezte, és azt kérdezte: köztisztviselőknek vagy pártkatonáknak kell őket tekinteni.

Gál J. Zoltán államtitkár válaszában úgy fogalmazott: sokkal inkább az a kérdés, milyen munkát végeztek a kistérségi megbízottak. Jelezte: a kormánynak lesz javaslata arra nézve, hogyan lehetne még átláthatóbbá tenni a fejlesztéspolitikát.

Az azonnali kérdések órájában utolsó felszólalóként Karsai Péter (MDF) felvetette, nem kellene-e az önkormányzati vezetők és képviselők esetében erkölcsi bizonyítványhoz kötni a jelöltséget.
Válaszában Lamperth Mónika úgy fogalmazott, érdemes végiggondolni a választási törvény ilyen irányú módosítását. Van ilyen szándék bennem és van ilyen szándék a kormányzatban – tette hozzá a politikus.


(MTI)