A kormány kihagyná a munkaadókat a béralkuból?

A kormányoldal várhatóan azt javasolja az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai informális ülésén, hogy a szakszervezetekkel közös, kétoldalú bérajánlás szülessen, a munkaadói érdekképviseletek kihagyásával – értesült a Világgazdaság több forrásból.

MNO
2006. 12. 20. 9:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lassan két hónapja zajló bértárgyalások eredményessége az első pillanattól kezdve kétséges volt, mivel a szakszervezetek tiltakozása ellenére a munkaadói oldal a szakképzetteknek járó garantált bérminimum befagyasztását kérte, illetve az oldalak bérajánlásra vonatkozó javaslatai igen távol álltak és állnak is egymástól. Mint ismeretes, a kormány 6–6,5, a szakszervezetek ennek duplájánál is többet, 13–15 százalékos emelést akarnak, míg a munkaadói oldal 3,5–6 százalékot.

A Világgazdaság úgy tudja, a kormány most 8,4–8,9 százalék közötti bérajánlásra kötne szívesen megállapodást, s bár van olyan szakszervezet, sőt munkaadói szervezet is, amely aláírná ezt, az oldalak korántsem egységesek. Négy vasutas-szakszervezet például országos sztrájkra készül, ha január 10-ig nem sikerül megállapodniuk a MÁV-val a jövő évi bérekről. Ezek az érdekképviseletek 20 százalékos bruttó keresetnövekedést követelnek, így korántsem lesz érdekük a mai OÉT-ülés során elfogadni a kormány ennél alacsonyabb javaslatát. A munkaadói oldalon elsősorban azok a szervezetek ágálnak majd a 8,4–8,9 százalékos emelés ellen, amelyek ágazati szinten ennél kisebb mértékről folytatnak épp alkut a szakszervezetekkel.

Az idei országos béralku nagy tanulsága, hogy az ágazati érdekek nem szoríthatják háttérbe az országos egyezséget, akkor sem, ha jogos a félelem, hogy a túlzott béremelések miatt egyes szektorok ellehetetlenülnek, munkahelyek szűnnek meg. A jelenlegi helyzet elkerülhető lett volna, ha a kormány minden oldalról ösztönzi a kollektív szerződéskötést, s ezek még év közben megszületnek. A szakképzetteknek járó garantált bérminimum összegétől ugyanis a jelenlegi szabályzók értelmében lefelé is el lehet térni, ha erről ágazati kollektív alku keretében kontraktus születik. Ám a mostani gyakorlat alapján hiába kényszerültek tárgyalásra egy-egy ágazat munkaadói, a szakszervezeteknek nem volt érdekük a bérminimum összegének csökkentése, hiszen azt a törvény garantálja.
(vg.hu)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.