Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap „Oroszország megkísérli felosztani Ukrajnát” címmel készített interjút Julia Timosenko kijevi ellenzéki politikussal.
A beszélgetésben Timosenko elmondta, hogy a kijevi alkotmánybíróság előtt fekszik frakciójának beadványa, mellyel előrehozott választásokat szeretne kikényszeríteni. Az alkotmánybíróság két-három héten belül dönthet, akkor a nyár végén sor kerülhet a választásokra.
Az interjúalany úgy fogalmazott: Ukrajna nem zuhanhat vissza a narancsos forradalom előtti időkbe. Szeretné megértetni az emberekkel, hogy egy nyugati orientációt követő Ukrajnával jobban járnak, mint az ország orosz irányultságával. Ebből csak az Oroszország támogatását élvező klánok profitálnak. Ezen túl fontosnak tartja, hogy ne vesszen el az ország szociális jellege. Ehhez pedig nyugati befektetők kellenek. Ezért fáradhatatlanul támogatást követel az Egyesült Államoktól és Európától.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Margaret Heckel „A koalíció már nem halad” című cikkében foglalkozik a berlini kormány teljes lebénulásával. A szerző szerint a CDU/CSU-SPD koalíciós testület ülése után már senki se várjon nagy lépéseket a mostani kormánytól. Az SPD az óvodai ellátás bővítését a CDU/CSU bázis számára szent tehénnek számító házastársi adómegosztás felszámolásából kívánja finanszírozni. (A házastársak nem külön-külön adóznak, hanem jövedelmeiket összeadják és a kettővel osztott jövedelem alapján fizetik a köztartozásokat. Ez a modell – mivel csak a házasságban élők élhetnek vele – régóta szúrja az SPD szemét. Szerk.)
Angela Merkel helyzete a hétfő esti ülés előtt a következőképpen volt leírható: vagy saját pártját kényszeríti a témában kompromisszumra, ezzel azonban a kereszténydemokratákat lökné egy nehezen feloldható válságba, vagy az SPD-t kényszeríti másfajta finanszírozásra, s ezzel a szociáldemokraták több hetes kampányát dezavuálná. A harmadik lehetőség: elnapolja az óvodai kérdést. Aki Merkelt figyelte az elmúlt hónapokban, az könnyen kiszámíthatta reakcióját, mivel a kérdés mindkét oldal számára elvi jelentőségű, ezért kerülni fogja az ütközést. Még akkor is, ha ez egyet jelent miniszterének, Ursula von der Leyennek a vereségével. Pontoson ez történt. Mivel Angela Merkelnek és csapatának sem ereje, sem kedve nincs ahhoz, hogy a két nagy párt alaptéziseit vitassa, ezért a nagykoalíció egyre inkább az üresjárat jeleit mutatja. Ezt ugyanakkor – mint általában a ciklus vége felé közeledő koalícióknál történni szokott – csúcsra járatják.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Lisa Nienhaus és Wiebke Schröder „Egészen mélyen” című cikkében foglalkozik az unió kibővítésének munkaerő-piaci hatásával és az új tagállamok helyzetével. (Az írás utalás Günter Wallraff 1985-ben megjelent ugyanilyen című könyvére, melyben a magát a török Ali Sigirlioğlu-nak kiadó riporter vendégmunkások siralmas munkakörülményeit ismertette. Szerk.)
Ha meglenne a 7,50 eurós minimálbér, amint azt a szakszervezetek követelik, akkor talán Ahmed Fallahnak még lenne munkája. A Sierra Leonéból származó férfi tizenhárom éve él Németországban, ebből öt évet a paderborni Westfleisch húsfeldolgozó cég futószalagjai mellett dolgozott.
Fallah sertéseket darabolt, 7,20 eurós bruttó órabérért. Havonta 1528 eurót keresett, az állandóan változó alvállalkozók alkalmazottjaként dolgozott ugyanannál a futószalagnál, ugyanazt a munkát végezve. Adók, járulékok és levonások után, alig 1100 euró maradt a zsebében, ebből kellett eltartania öt fős családját. Hétvégeken a Burger Kingbe járt takarítani, így valahogy kijött a fizetéséből. Segélyből talán több is összejött volna. „Reménykedtem, hogy javulni fog a helyzetem” – fogalmaz Fallah.
De inkább romlott. Az alvállalkozó, aki őt a Westfleischnél alkalmazta, felmondott Fallahnak és húsz kollégájának, helyettük már románok dolgoznak. Hogy ők mennyit keresnek, azt senki sem tudja. Michael Pipperrel, a Westfleisch szakszervezeti tanácsának tagjával, aki szeretne Fallahnak segíteni, nem beszélnek. De Pipper úgy hallotta, hogy 4,50 eurót kapnak óránként, ami nagyjából havi 1000 euró bruttó fizetést jelent. „A bérekről Csehországban egyeztettek“ – vélekedik Pipper. „Ott van a közvetítő cég székhelye, aki a románokat küldte.“ Ahmed Fallah úgy fogalmaz: „Ezer euróból nem lehet Németországban megélni – legalábbis nem, ha valaki szeretne itt maradni.“
origo.hu
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján
