Két hete hallgat Gyurcsány Ferenc napirend előtt

Két hete nem szólalt fel napirend előtt az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Kérdés, most veszi-e ehhez a bátorságot. A Parlament a jövő héten tárgyalja a szabadságok kiadásának rendjét megváltoztató előterjesztést.

MNO
2007. 03. 04. 10:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kétnapos ülést tart jövő héten az Országgyűlés; hétfőn döntenek a kábítószerügyi, valamint a fogyasztóvédelmi eseti bizottságok létrehozásáról, míg kedden folytatódik a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokról szóló törvényjavaslat vitája.

Hétfőn a szokásos interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kezdődik az Országgyűlés munkája. Kérdés, hogy felszólal-e napirend előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki már két hete nem élt ezzel a lehetőséggel, pedig kormányfői megbízatása óta szinte egy ilyen alkalmat sem hagyott ki.

A határozathozatalokat követően, melyben döntenek a kábítószerügyi, valamint a fogyasztóvédelmi eseti bizottságok létrehozásáról, a parlament megtárgyalja a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló jelentést, valamint az e jelentésről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ezt követően lefolytatják a képviselők az államot megillető szavazatelsőbbségi részvények jogintézményének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Kedden folytatódik az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításának általános vitája. A törvényjavaslat egyik része az Alkotmánybírósági (Ab) döntésnek eleget téve megváltoztatná a szabadságok kiadási gyakorlatát. A javaslat módosítja a Bérgarancia Alapról, a Munka törvénykönyvéről, a munkaügyi ellenőrzésről, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, továbbá az illetékekről szóló törvényt. A módosítás a szabadság kiadását érintő múlt decemberi alkotmánybírósági határozat teljesítését is szolgálja. Az Ab ugyanis alkotmányellenesnek ítélte a Munka törvénykönyvének azon szabályát, ami kimondja, hogy az esedékes évi szabadságot át lehessen vinni a következő évre. Az Ab rendelkezése szerint döntését április 1-jétől már érvényesíteni kell a Munka törvénykönyvében.

Az Ab határozata két esetben tesz kivételt a szabadság adott évben történő kötelező felhasználása ügyében. Az egyik ilyen eset az olyan vis maior, amikor például az emberi élet kerülne veszélybe. A másik, ha a munkaadónak különleges gazdasági érdeke kívánja ezt, ilyen lehet például, ha egy élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó cég, tekintettel a karácsony előtti csúcsszezonra, úgy dönt, hogy decemberben nem, csak januárban vehető ki a szabadság.

Kedden folytatódik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat vitája. A javaslat három évvel, 2010. december 31-re hozza előbbre az önkormányzati épületekben az akadálymentesítés határidejét.

A Ház folytatja a mezőgazdasági, agrár-és vidékfejlesztési támogatásokról szóló törvényjavaslat általános vitáját a lezárásig. Az új törvényt az uniós szabályok változása indokolja. A 2007-es pénzügyi évtől az EU Tanácsa jelentősen módosította a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozását. A korábbi Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) helyébe két új alap lép. Az egyik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), a másik pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).

(MTI, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.