Két hete hallgat Gyurcsány Ferenc napirend előtt

Két hete nem szólalt fel napirend előtt az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Kérdés, most veszi-e ehhez a bátorságot. A Parlament a jövő héten tárgyalja a szabadságok kiadásának rendjét megváltoztató előterjesztést.

Kétnapos ülést tart jövő héten az Országgyűlés; hétfőn döntenek a kábítószerügyi, valamint a fogyasztóvédelmi eseti bizottságok létrehozásáról, míg kedden folytatódik a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokról szóló törvényjavaslat vitája.

Hétfőn a szokásos interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kezdődik az Országgyűlés munkája. Kérdés, hogy felszólal-e napirend előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki már két hete nem élt ezzel a lehetőséggel, pedig kormányfői megbízatása óta szinte egy ilyen alkalmat sem hagyott ki.

A határozathozatalokat követően, melyben döntenek a kábítószerügyi, valamint a fogyasztóvédelmi eseti bizottságok létrehozásáról, a parlament megtárgyalja a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló jelentést, valamint az e jelentésről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ezt követően lefolytatják a képviselők az államot megillető szavazatelsőbbségi részvények jogintézményének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Kedden folytatódik az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításának általános vitája. A törvényjavaslat egyik része az Alkotmánybírósági (Ab) döntésnek eleget téve megváltoztatná a szabadságok kiadási gyakorlatát. A javaslat módosítja a Bérgarancia Alapról, a Munka törvénykönyvéről, a munkaügyi ellenőrzésről, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, továbbá az illetékekről szóló törvényt. A módosítás a szabadság kiadását érintő múlt decemberi alkotmánybírósági határozat teljesítését is szolgálja. Az Ab ugyanis alkotmányellenesnek ítélte a Munka törvénykönyvének azon szabályát, ami kimondja, hogy az esedékes évi szabadságot át lehessen vinni a következő évre. Az Ab rendelkezése szerint döntését április 1-jétől már érvényesíteni kell a Munka törvénykönyvében.

Az Ab határozata két esetben tesz kivételt a szabadság adott évben történő kötelező felhasználása ügyében. Az egyik ilyen eset az olyan vis maior, amikor például az emberi élet kerülne veszélybe. A másik, ha a munkaadónak különleges gazdasági érdeke kívánja ezt, ilyen lehet például, ha egy élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó cég, tekintettel a karácsony előtti csúcsszezonra, úgy dönt, hogy decemberben nem, csak januárban vehető ki a szabadság.

Kedden folytatódik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat vitája. A javaslat három évvel, 2010. december 31-re hozza előbbre az önkormányzati épületekben az akadálymentesítés határidejét.

A Ház folytatja a mezőgazdasági, agrár-és vidékfejlesztési támogatásokról szóló törvényjavaslat általános vitáját a lezárásig. Az új törvényt az uniós szabályok változása indokolja. A 2007-es pénzügyi évtől az EU Tanácsa jelentősen módosította a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozását. A korábbi Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) helyébe két új alap lép. Az egyik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), a másik pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).

(MTI, MNO)