Az állam határozottan növeli az esélyegyenlőtlenséget

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt indítványozza az illetékes minisztereknek és a kormánynak, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) függessze fel a vasúti mellékvonalak megszüntetését, illetve a szolgáltatások színvonalának csökkentését. • MÁV: ha csökken a támogatás, vége a mellékvonalaknak

MNO
2007. 04. 18. 8:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ombudsman frissen elkészült vizsgálatában megállapította, hogy a GKM a vasúti mellékvonalak forgalmának felfüggesztésével és a szolgáltatási szint csökkentésével az Alkotmányban deklarált közlekedési szabadsághoz (szabad mozgáshoz) és a diszkrimináció tilalmához kapcsolódó joggal összefüggésben visszásságot idézett elő. A döntések meghozatala során az állampolgárok mellőzésével megsértették a demokratikus jogállam követelményeit és az emberi méltóság alapjogát is – olvasható Lenkovics Barnabás erről szóló állásfoglalásában.

Az országgyűlési biztos annak nyomán indított vizsgálatot, hogy egy panaszos beadványában sérelmezte: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium forgalomszünetelést rendelt el a Kisterenye–Kál-Kápolna vasútvonalon, valamint további 13 szárnyvonalon.

Lenkovics Barnabás az illetékes miniszternek, Kóka Jánosnak és a MÁV vezérigazgatójának több kérdést is feltett az intézkedésekre vonatkozóan, ezekre azonban a kért időben nem érkeztek meg a válaszok, így alkotmányos jogkörét e válaszok hiányában kellett gyakorolnia. Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg tervezett 28 mellékvonal megszüntetésével a kormányzati várakozások szerint 8,5 milliárd forintot lehet megtakarítani.

Lenkovics az MTI-nek elmondta, hogy a kormányzat egy 2004 elejétől bevezetett adómódosítás miatt hatmilliárd forinttal rontotta le a MÁV eredménypozícióját. A változtatással megszűnt a MÁV által a menetjegyek után visszaigényelhető áfa, az állam tehát saját költségvetési szempontjai miatt maga rontotta a MÁV jövedelmi pozícióját, majd erre hivatkozva szüntet meg szárnyvonalakat – közölte a biztos. Hozzátette: a jegyárak támogatásának egy részét nem is utalták át, holott erre törvényi kötelezettség van.

Az ombudsman szerint nem tudni pontosan, hogy a kormányzat intézkedéseihez alapul szolgáló utasszámlálás milyen módszerekkel történt, ugyanis a bevételalapú utasszámlálás adatai nem tükrözik a valóságos utasforgalmat. Ha valaki vásárol egy menetjegyet, akkor azon az szerepel, hogy 150 kilométerre szól, de az már nincs rajta feltüntetve, hogy ebből mennyit tesz meg fő-, illetve mellékvonalon.

Problémaként említette még, hogy a legálisan, de jegy nélkül utazókat egyáltalán nem vették figyelembe. Utóbbiak között említette a 65 év felett már ingyenesen utazókat. Teljesen megbízhatatlan volt tehát az az utasszámlálási és forgalmi adat, ami később döntő érvként szerepelt a vonalak megszüntetésekor – közölte. Lenkovics Barnabás rámutatott: az Alkotmány 58. paragrafusában biztosított szabad mozgáshoz való jog a közlekedés szabadságát is jelenti. Az alkotmányos alapjogok érvényre juttatása a demokratikus berendezkedésű állam működésének alapja.

Az ombudsman úgy látja, a vasútfelszámolási intézkedések elsősorban az infrastrukturálisan egyébként is elmaradottabb térségeket érintik. A szárnyvonalak megszüntetésével kapcsolatosan az állam alkotmányos kötelezettségét nem csak elhanyagolja, hanem pont az ellenkezőjét teszi: határozottan növeli az esélyegyenlőtlenséget.

A mellékvonalak megszüntetése részét képezi más kistérségi közszolgáltatások egyidejűleg zajló leépítésének. A vidék ilyen jellegű módszeres visszafejlesztése, a jövő generációja számára a kényszerű urbanizáción kívül más lehetőséget nem engedő intézkedések erőltetése nem lehet célja az államnak. A vidékfejlesztés komplex céljainak elérése érdekében a kistérségek infrastruktúráját nem szabad elsorvasztani – állapította meg az országgyűlési biztos, kiemelve, hogy a mellékvonalak megszüntetése a kistelepülések munkahelyteremtő, valamint népességmegtartó képességét veszélyezteti a legsúlyosabban.

Az ombudsman megállapította, hogy a jövő generációjának érdekében a felelős államnak fenn kell tartania a jövő megbízható közlekedési eszközét, a vasutat, úgy is, mint a fenntartható fejlődés egyik alkotóelemét.

„Az elmúlt 100-150 évben kiépült Magyarországon egy olyan infrastruktúra, olyan hálózatok – posta, vasút, amely (...) az apró településeket is bekapcsolta a világba„ – összegezte álláspontját a biztos, hozzátéve: ez az állampolgári jogegyenlőség mellé materiálisan is egyfajta esélyegyenlőséget teremtett. Ennek a vasút egy összetevője, s ezt összességében látja veszélyben.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.