Washington és Moszkva a hidegháború óta először nukleáris fegyverkezési versenybe kezdhet abban az esetben, ha a két atomhatalom nem jut megállapodásra az utolsó fegyverzet-ellenőrzési szerződés február 5-i lejárta előtt.


Washington és Moszkva a hidegháború óta először nukleáris fegyverkezési versenybe kezdhet abban az esetben, ha a két atomhatalom nem jut megállapodásra az utolsó fegyverzet-ellenőrzési szerződés február 5-i lejárta előtt.

A New START egyezmény nélkül – amely kevesebb mint egy hét múlva lejár – először nem lennének korlátozások a nagy hatótávolságú nukleáris arzenálokra azóta, hogy Richard Nixon amerikai elnök és a szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev 1972-ben, az első amerikai elnöki látogatás során aláírta a két történelmi megállapodást Moszkvában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy mindkét fél további egy évig tartsa fenn a jelenlegi rakéta- és robbanófej-korlátozásokat. Donald Trump amerikai elnök azonban eddig nem reagált hivatalosan a javaslatra. Trump ebben a hónapban azt mondta: „ha a szerződés lejár, akkor lejár”, és hogy az egyezményt egy jobbal kellene felváltani.
Egyes amerikai politikusok szerint Trumpnak el kellene utasítania Putyin javaslatát. Érvelésük szerint ez lehetőséget adna Washingtonnak arra, hogy bővítse arzenálját egy harmadik állam, Kína gyors nukleáris fegyverkezésének ellensúlyozására.
Az amerikai elnök korábban kilátásba helyezte, hogy „nukleáris leszerelést” kíván folytatni Oroszországgal és Kínával is. Peking azonban úgy véli, ostobaság elvárni tőle, hogy csatlakozzon a leszerelési tárgyalásokhoz két olyan országgal, amelyek arzenálja még mindig jóval nagyobb a sajátjánál.
A Szovjetunió összeomlása óta Oroszország és az Egyesült Államok többször lecserélte és frissítette azokat a hidegháborús szerződéseket, amelyek az egymás városai és bázisai ellen telepített úgynevezett stratégiai fegyvereket korlátozták. A legutóbbi ilyen szerződést 2010-ben Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz elnök írta alá.
A jelenlegi megállapodás új szerződéssel való felváltása nehéz feladat lesz.
Oroszország olyan új, nukleáris fegyver hordozására alkalmas rendszereket fejlesztett ki – a Burevesztnyik cirkálórakétát, az Oresnyik hiperszonikus rakétát és a Poszeidon torpedót –, amelyekre nem terjed ki a New START.
Trump emellett bejelentette egy űrbe telepíthető rakétavédelmi rendszer, az Arany Kupola létrehozásának tervét, amelyet Moszkva a stratégiai egyensúly megváltoztatására tett kísérletnek tekint.
Közben Kína nukleáris arzenálja növekszik, és azt nem szabályozzák a Washington és Moszkva közötti megállapodások. Peking jelenleg körülbelül 600 robbanófejjel rendelkezik, és a Pentagon becslése szerint 2030-ra ez a szám meghaladja majd az 1000-et.
Amerikai politikai körökben megoszlanak a vélemények arról, hogy Trumpnak el kellene-e fogadnia Putyin egyéves korlátozás-fenntartási javaslatát.
Paul Dean egykori fegyverzet-ellenőrzési tisztviselő szerint az amerikai elnöknek lépéseket kellene tennie „egy pazarló nukleáris fegyverkezési verseny kockázatának csökkentésére, valamint a katasztrofális félreértelmezések veszélyének mérséklésére, amelyek egy válsághelyzetben ellenőrizhetetlenné válhatnak”.
A fegyverzet-ellenőrzés hívei szerint az Egyesült Államok már most is hatalmas költségekkel szembesül nukleáris modernizációs programja miatt, amely súlyos késedelmekkel és jelentős költségtúllépésekkel küzd.
Más szakértők és volt tisztviselők ugyanakkor azt mondják, az Egyesült Államoknak nem szabad megbíznia Putyinban.
Megjegyzik, hogy a Kreml vezetője már 2023-ban megszüntette a New START szerződés keretében végzett kölcsönös ellenőrzéseket az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás miatt az Oroszország által indított háború során. Franklin Miller, egy kétpárti kongresszusi bizottság tagja szerint az Oroszországból és Kínából érkező fenyegetések a telepített amerikai stratégiai nukleáris robbanófejek számának növelését teszik szükségessé.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese eközben a Kommerszant című orosz lapnak azt mondta, hogy Trump kiszámíthatatlan.
Oroszország bármilyen fejleményre felkészült. A biztonságunkat érő új fenyegetésekre gyorsan és határozottan válaszolunk
– jelentette ki.
Tavaly novemberben Donald Trump amerikai elnök arra utalt, hogy dolgozik egy Kína és Oroszország nukleáris leszerelését célzó terven. Az elnök kijelentette, hogy szeretné, ha az Egyesült Államok újraindítaná a nukleáris kísérleteket, bár továbbra sem világos, ez milyen formában történne.
A borítókép illusztráció (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Az uniós vezetésnek nem érdeke a háború lezárása, mert amíg a konfliktus tart, addig nem kell véglegesen elszámolni a meghozott döntésekkel és az elköltött közpénzekkel – fogalmazott lapunknak Dornfeld László.

Elektronikus megfigyelést is alkalmaznának a bűnözők ellen.

Az amerikai igazságügyi minisztérium videók és képek ezreit tette közzé.

A javaslat heves vitát váltott ki.

Az uniós vezetésnek nem érdeke a háború lezárása, mert amíg a konfliktus tart, addig nem kell véglegesen elszámolni a meghozott döntésekkel és az elköltött közpénzekkel – fogalmazott lapunknak Dornfeld László.

Elektronikus megfigyelést is alkalmaznának a bűnözők ellen.

Az amerikai igazságügyi minisztérium videók és képek ezreit tette közzé.

A javaslat heves vitát váltott ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!