Drónok, kibervédelem, válságszimulációk – így reagált az NKE az orosz–ukrán háborúra

Immár négy éve tart az orosz–ukrán háború, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésére és oktatására is hatással van. Deli Gergely, az intézmény rektora lapunknak beszélt arról, miként építette be az egyetem a konfliktus tapasztalatait a képzésekbe. Emellett az egyetem idén fontos mérföldkőhöz érkezik: a fennállásának 15. évfordulójához, amelyet egy nagyszabású programsorozattal ünnepel meg.

Fotó: Havran Zoltán

– Már lassan négy éve tart az orosz–ukrán háború. Hogyan reagált minderre az egyetem oktatási és kutatási munkája?

– Elemi feladatunk és célunk, hogy oktatóink, szakértőink ismerjék a világban zajló biztonságpolitikai eseményeket, a kapcsolódó technikai és haditechnikai alkalmazásokat, új hadászati eljárásokat, stratégiákat. Folyamatosan figyelve, elemezve, a világban érzékelhető kihívásokra reagálva olyan megoldások fejlesztésére törekszünk, amelyek tantermi keretek között oktatási célra és a 21. század hadszínterein is alkalmazhatóak. Szorosan együttműködünk a civil kutatási szférával is. Drónkutatásunk a legjobb példa erre: a háború és a hadviselés állandó változása megköveteli a folyamatos innovációt. Az egyetemen dolgozó kutatók tudják, hogy a hadseregnek mire van szüksége, és a civil fejlesztőkkel együttműködve olyan projekteken dolgoznak, amelyek a hadsereg számára is jelentős előnyökkel járnak. Már évekkel korábban felállítottuk a Kiberbiztonsági Kutatóintézetünket, amely napi szintű együttműködést folytat az egyetemi karokkal, a Magyar Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal.

– Tavaly már többedik alkalommal rendezték meg az Adaptive Hussars országvédelmi gyakorlatot, melyen nemcsak a fegyveres erők, hanem az önkormányzatok és a közigazgatás is szerepet vállalnak, egy komplex hadiállapotot szimulálva. Az ott szerzett tapasztalatokat is beépítik az oktatásba?

– Mindenképpen, hiszen az NKE létrejöttének alapideája, hogy a különböző fegyveres szervek, valamint a közigazgatási szereplők, köztisztviselők együtt tudjanak működni. Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlat rendkívül jó lehetőséget teremtett ennek a célnak az elérésére. A különböző hivatásrendet képviselő kollégák és hallgatók helyenként ismeretlen közegben, terepen, vezetési pontokon, illetve törzsekben dolgozhattak. A tartalékos szolgálatot is vállaló civil, nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakos hallgatók pedig a stratégiai szintű feladatokba folytak bele. A 21. században jelentkező kihívások összetettsége miatt is képezzük a NKE-n egy ernyő alatt a szakembereinket és helyezünk hangsúlyt egy együttműködő, erős, közös értékalapú képzésre. Ennek egyik fontos eleme az egyetemen belül a különböző hivatásrendek között zajló közös közszolgálati gyakorlat, aminek a középpontjában mindig a különböző válsághelyzetek szimulációja áll. Ez egy tantárgy, amelyet tényleges gyakorlat zár a végzősök, valamint az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar másodéves hallgatói számára.

– Hogyan kell elképzelni egy válsághelyzet-szimulációt?

– A gyakorlat alapját minden évben más típusú veszélyhelyzet adja. A korábbi években előfordult már árvízi védekezés, kiberfegyveres támadás, tömeges migráció, vírusfertőzés vagy akár szomszédos országban zajló háborús konfliktus is. A 2025-ös gyakorlat egyik legnagyobb újdonsága az volt, hogy a közel ötszáz hallgató egy közös helyszínen, a Ludovika Arénában kapott helyet, ahol az egyenruhások vegyes csoportokba osztva dolgoztak. Az eddigi években minden kar a saját területéért felelt a gyakorlaton, idén először azonban vegyes hallgatói csoportokat hoztunk létre, hogy ne csak a közszolgálati, hanem a hallgatói együttműködést is erősítsük. Csoportmunkában kellett ugyanis a válsághelyzet megoldására javaslatot tenni.

Az NKE rektora szerint visszanyerte vonzerejét az állami szféra (Fotó: Havran Zoltán)

– A közszolgálat viszont sok fiatalnak kevésbé vonzó, mint a versenyszféra. Mit gondol, hol veszített presztízséből ez a pálya, és hogyan lehet ezt visszaállítani?

– Ez a jelenség inkább 15 évvel ezelőtt volt érzékelhető, azóta ezt a kérdést már jelentősen meghaladtuk, az állami szféra vonzereje helyreállt. Éppen egyetemünk létrejöttének idején olyan társadalmi, politikai változások mentek végbe a világban és hazánkban, amelyek felértékelték és hangsúlyossá tették az állami szerepvállalás fontosságát. Ma hazánk államigazgatásában dolgozni – legyen az hivatásrend, civil adminisztráció vagy diplomácia – legalább olyan kihívás, mint például egy multinacionális nagyvállalatnál középvezetőnek lenni, ám meggyőződésem, hogy sokkal felemelőbb érzés és felelősség.

– Mi az, amiben ma az állami pálya többet tud adni egy fiatalnak, mint a versenyszféra?

– Erre saját tapasztalatunkkal tudok válaszolni. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara az egyetem legnagyobb és legszélesebb portfóliójú egysége, amely az államigazgatás, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok szakembereit képzi. Kínálatában a közigazgatás-szervező alapszaktól a nemzetközi közszolgálati kapcsolatokon át egészen a doktori képzésekig minden megtalálható. A kar célja olyan korszerű szemléletű tisztviselők és diplomaták kibocsátása, akik képesek a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt helytállni. A másik példa a bajai székhelyű Víztudományi Karunk, az ország egyik legfontosabb vízügyi képzőhelye, amely a vízgazdálkodás, a vízépítés és a környezeti fenntarthatóság mérnök szakembereit képzi, bizonyos területeken egyedüli intézményként az országban. Tekintettel a klímaváltozás okozta kihívásokra, a kar stratégiai jelentőségű tudást közvetít az árvízvédekezés, a vízminőség-védelem és a korszerű öntözési technológiák területén.

– Anyagi szempontból is megéri a közszolgálatot választani?

– Mi a biztos jövő egyeteme vagyunk: a biztos állás biztos jövedelmet jelent, amely lényegesen meghaladja a diplomások átlagjövedelmét. Az államtudományi területen végzettek bruttó kezdő átlagfizetése az egyik legmagasabb. Ami pedig az egyenruhásokat illeti, például katonai logisztika szakon 890 338 forintot, katonai vezető szakon pedig 915 562 forintot keresnek a pályakezdők.

Deli Gergely felhívta a figyelmet arra, az államtudományi területen végzettek bruttó kezdő átlagfizetése az egyik legmagasabb (Fotó: Havran Zoltán)

– A rendőrségnél és a honvédségnél is köztudottan létszámhiány van, folyamatos a toborzás. Hogyan biztosítják, hogy miután a hallgatók elvégzik ezeket a képzéseket az egyetemen, hosszú távon a pályán maradjanak?

– Honvédelmi területen éppen egy korszakváltás zajlik, amely a Honvédelmi és haderőfejlesztési programmal, 2015–2016 környékén indult el, és az elmúlt években felgyorsult. Folyamatosan érkeznek a Magyar Honvédséghez a legmodernebb haditechnikai eszközök, fejlesztik az ezekhez kapcsolódó, valamint a katonákat kiszolgáló környezeti infrastruktúrát. Ezek a változások természetes módon érintik a katonai felsőoktatást is. A Honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően a katonai felsőoktatásban tanuló alapképzési szakos honvédtisztjelöltek már az egyetemen találkozhatnak a legújabb technikai vívmányokkal. A csapatgyakorlatokon minden honvédtisztjelölt megismerkedik a választott szakirányhoz kapcsolható – a Magyar Honvédség hadrendjében újonnan beállított – haditechnikákkal.

– Tavaly indult el az egyetemen a tanárképzés. Eddig mik a tapasztalatok az új karral, mennyire népszerű a felvételizők körében?

– Valóban, a Nemeskürty István Tanárképző Kar a hazai pedagógusképzés egyik legfiatalabb, hiánypótló központja, létrejötte jól példázza az intézmény sokszínűségét és egyediségét. Ami pedig a rövid időn belül megtapasztalt népszerűségét illeti, vannak szakok, ahol hétszeres volt a túljelentkezés. A tanári képzési kínálat a nemzeti értékek, a gyakorlatorientáltság és a modern oktatási módszertanok ötvözését tükrözi. A tavaly indult, megújult pedagógus-továbbképzési rendszert az egyetemen működő Pedagógus-továbbképzési Központ koordinálja. Ez alapján 2025 őszétől biztosítunk országosan egységes, ingyenesen elérhető képzéseket, hogy támogassuk a pedagógusok szakmai fejlődését, az oktatás modernizálását és növeljük a pálya vonzerejét. A megújult képzéseket az elégedettségmérő kérdőívet kitöltők az ötfokú skálán 4,71-re értékelték, és a válaszadók 97 százaléka ajánlaná ezeket a kollégáinak. Az NKE és partneregyetemei által szervezett kurzusokon részt vevők számának gyors növekedése és a pozitív visszajelzések is jelzik a megújult program országos szakmai sikerét.

– Ha előretekintünk a következő 10–15 évre, milyen egyetemnek kell lennie az NKE-nek ahhoz, hogy továbbra is meghatározó bázisa legyen a magyar közszolgálatnak?

– A haza szolgálatában dolgozunk, a mindenkori államigazgatás célkitűzéseit kell szem előtt tartanunk a jövőben is. Az elmúlt 15 év megmutatta, hogy Magyarországnak szüksége van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. A közigazgatás feladatainak ellátását magas szinten és értékalapon képzett szakemberekkel szolgáljuk ki.

Borítókép: Deli Gergely, az NKE rektora (Fotó: Havran Zoltán)