Január 31-ig kell benyújtaniuk vagyonnyilatkozatukat a közélet szereplőinek, a leadott dokumentumok pedig február elsejétől nyilvánossá is válnak. Az intézkedés célja, hogy átláthatóbbá tegye a közpénzekkel és közbizalommal járó tisztségeket betöltők vagyoni helyzetét.
A jogszabály értelmében vagyonnyilatkozattételi kötelezettség terheli többek között:
- az országgyűlési képviselőket,
- az európai parlamenti képviselőket,
- a kormány tagjait,
- az állami és önkormányzati vezető tisztségviselőket,
- valamint minden olyan személyt, aki jogszabály alapján közhatalmat gyakorol vagy közpénzek felett döntési jogkörrel rendelkezik.
Mi az újdonság a vagyonnyilatkozati rendszerben az idei évtől?
Az EP-képviselőkre tavalyig kevésbé szigorú szabályok vonatkoztak. A Magyar Közlönyben tavaly jelent meg az Országgyűlés által elfogadott törvény, amely új jogszabályi keretet teremt az Európai Parlament magyar képviselőinek jogállásáról. A jogszabály különös hangsúlyt helyez a vagyonnyilatkozati kötelezettségekre, amelyek célja a közéleti átláthatóság növelése és a korrupció megelőzése.
A jogszabály szerint a magyar EP-képviselőknek – hasonlóan az Országgyűlés tagjaihoz – évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
A dokumentumnak tartalmaznia kell
- a képviselő nevét,
- vagyonát,
- jövedelmi viszonyait,
- gazdasági érdekeltségeit és
- egyéb vagyoni jellegű érdekeit.
A törvény rögzíti azt is, hogy a vagyonnyilatkozatokat az Országgyűlés Hivatala tartja nyilván, és azok nyilvánosan elérhetők lesznek. Az új szabályozás célja, hogy biztosítsa az európai parlamenti munka során felmerülő összeférhetetlenségek kiszűrését, valamint megelőzze a visszaéléseket. A törvény rögzíti azt is, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése az Országgyűlés mentelmi bizottságának hatáskörébe tartozik, amely a beérkezett dokumentumokat vizsgálva intézkedhet szükség esetén.
Mi történik, ha valaki nem tölti fel adatait vagy hazudik?
A törvény kimondja, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a képviselőt a mentelmi bizottság felszólítja a pótlásra, és ha ennek nem tesz eleget, a mulasztás ténye nyilvánosságra hozható. Emellett a képviselő tiszteletdíjának folyósítását is felfüggeszthetik, amíg nem pótolja a hiányzó nyilatkozatot.
A jogszabály elfogadása a kormányzat szerint összhangban van az uniós törekvésekkel, és megerősíti Magyarország elkötelezettségét a közélet tisztasága mellett.
A törvény részletes szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a jövőben megválasztandó képviselők mikor és hogyan kötelesek eleget tenni ezen kötelezettségüknek.
Vagyonnyilatkozatok 2026
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!