Franco Nero befejezte magyarországi forgatását

Befejeződött Franco Nero számára a Mario, a varázsló című film magyarországi forgatása, a világhírű olasz színész elutazott a felvétel helyszínéről, az abaúji Kékedről - mondta Tóth Annamária, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat szóvivője pénteken az MTI-nek.

A színészt Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke és Koncz Ferenc alelnök búcsúztatta az abaúji település kastélyszállójában.

Franco Nero köszönetet mondott a fogadtatásért, s megjegyezte, ha lehetősége lesz erre, visszatér. A kékedi zárónapot megelőzően Tokajba is ellátogatott, vendége volt az Árvay és Társa pincészetnek.

A színész ott és akkor elmondta, hogy szüleinek családja termelt bort és olívaolajat. A művésznek gyomorműtéte volt néhány hónapja, és bár nem volt nagy alkoholfogyasztó, az orvosok a legminimálisabbtól is eltiltották. A tokaji nedűnek azonban nem tudott ellenállni, időnként lenyelt egy kortyot belőle, inkább a szárazabb fajtából. A látogatáson megízlelte az igazi magyar fasírtot is, ez végképp elnyerte a tetszését.

A Mario, a varázsló forgatása június 12-én kezdődött és 35 napig tart. A jeleneteket Abaújváron és térségében, a Fáy-kastélyban, Telkibányán, Göncön, Sátoraljaújhelyen, a Bodrog folyónál és Szegilong környékén veszik fel. A forgatókönyvet Halász Margittal közösen a rendező, Almási Tamás írta.

A főbb szerepekben az olasz Vittorio Marsigliát és Antonio Grossót, valamint Nyakó Julit, Egyed Attilát, Gyabronka Józsefet, Szirtes Ágit, Fehér Annát, Monori Lilit, Vajdai Vilmost, Gáspár Tibort, Szűcs Nellit, Trill Zsoltot és Nádasi Erikát láthatják majd a nézők.

Franco Nero június 18-án érkezett Magyarországra. A színész aznap az MTI-nek elmondta: nem tud különösen sokat a rendszerváltozás kori Magyarországról, de véleménye szerint a Mario, a varázsló története jól szemlélteti, milyen volt a rendszerváltás idején az élet és a politikai helyzet vidéken.

Összegzése szerint Almási Tamás filmjében a női főszereplő munkásként dolgozik, és arról fantáziál, hogy egyszer jobb élete lesz. Arról álmodik, hogy az újdonsült gyártulajdonos elviszi egy nagy városba. Az igazgató azonban „csupán” egy üzletember, aki ha azt látja, hogy a gyár nem működik, bezárja, és máshol nyitja meg.

Garami Gábor producer az MTI-nek korábban elmondta: bár a filmnek nincs köze Thomas Mann hasonló (Mario és a varázsló) című kisregényéhez, a filmben kirajzolódó kapcsolatrendszer, vagyis a megközelíthetetlen gyártulajdonos és a csalódott munkásnő viszonya párhuzamba állítható a könyv szereplőinek tragédiájával.

MTI