Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Christoph Thanei A romák a politika játékszerei című cikkében a problémás romák ellen védekező felvidéki településekkel foglalkozik.
Bódéházak között kitaposott utcák. Messze, a cigánytelepen kívül fekszik az egyetlen kút. Az idegen minden lépését piszkos gyerekcsapat kíséri, részben pucéran, de vidáman hangoskodva. Amennyiben valaki körbejárja a kunyhókat, könnyen ürülékbe léphet. A létánfalvi gettó (a történelmi Szepes vármegye települése) egyike a mai Kelet-Szlovákia számtalan romatelepének – olvasható a cikkben. Egy valami azonban mégis ismertté tette, nevezetesen: négy évvel ezelőtt Günter Verheugen, az akkori uniós bővítési biztos masírozott szlovák politikusok kíséretében a cigánytelepen.
Uniós támogatással az egész telepet fel kívánták számolni, és új, néhány kilométerrel odébb felépítendő tiszta házakba kívánták költöztetni a teljes lakosságot.
A szegényes kunyhókban élő, többnyire munkanélküli, kizárólag szociális segélyekből és apróbb bűncselekményekből élő romákat nem csak az elhanyagoltnak tűnő gyerekeik miatt kívánják eltávolítani. Az illegálisan felépített telep közvetlenül az ország egyik legszebb turistalátványosságának bejáratánál fekszik, melyet nem alaptalanul neveznek Szlovák Paradicsomnak.
Ennek ellenére a kivételesen a romák által is támogatott átköltöztetésből mindmáig semmi sem lett. Alig találtak telket az áttelepítés szervezői, az új telephelyen azonnal kirobban a felháborodás. Aláírásokat gyűjtenek, névtelen fenyegetéseket kapnak a javaslatot támogató önkormányzati képviselők. Ezért a környező települések polgármesterei inkább az uniós támogatást kockáztatják, mint hogy befogadják a nemkívánatosnak tekintett cigányokat. „Nem normális, hogy a romákat az egyik településen a társadalom pereméről egy másik településen a társadalom peremére telepítjük, s mindezt az állam és az EU fizeti” – nyilatkozza belátóan az egyik vitázó polgármester –, és lelkesen küzd a terv ellen.
Egyre több település tiltakozik a cigányok betelepítése ellen. Puhó – Trencsén vármegye – úgy kívánta kezelni a „cigánykérdést”, hogy a közeli Nemőcön házakat vásárolt, hogy a „problémássá“ vált romákat odatelepítse. A felháborodott helyiek körbefogták az új jövevényeket szállító buszokat, és megakadályozták, hogy új otthonaikat elfoglalják.
Az építési engedély formai hibáira hivatkozva a nemőci önkormányzat az említett ház egy részét lebontotta, hogy így akadályozza a problémás családok beköltözését. Ezt ugyan egy felettes szerv megtiltotta, így a város és falu közötti konfliktus tovább folyik az érintettek feje felett.
Märkische Allgemeine Zeitung (maerkischeallgemeine.de)
A potsdami napilapban Oszkár Jankovich Miként űzi el a konzervpop a cigányzenét címmel temet egy műfajt.
A budapesti Népszínház utcán a férfiak első pillantásra vidámnak tűnnek. Néhány évvel ezelőtt nyaranta még a budapesti éttermekben és a turistahajókon zenéltek a Balatonon vagy a Duna-kanyarban. Ma nem tudják, miből éljenek. Egy esküvői meghívás havonta, többre nemigen számíthatnak. A cigányzenére, az ország egykori jelképére ma már szinte senki sem kíváncsi. Minél ritkábbak a felkérések, annál rosszabbak a zenészek.
„Az egész ország szégyellje magát!” – mondja valaki a csoportból. Különösen a politikusok, akik hagyják „ezt a nemzeti értéket” elsorvadni. A cigány családokban egész zenészdinasztiák léteznek. A budapesti tánc- és zeneművészeti főiskola évente 30 diákot képes felvenni. Azonban bizonytalan a jövőjük. Sokan később a jazzel vagy a klasszikus zenével próbálkoznak. Még a világhírű 100 Tagú Cigányzenekarban is pocsék a hangulat.
A zenekar vezetője, Buffó Rigó Sándor azt panaszolja, hogy nem jut pénz a muzsikusok betegbiztosítására és nyugdíjára. Szerződéseket csak egyes koncertkörutakra kötnek velük. Ráadásul néhány hónapja már az állami rádió sem sugároz cigányzenét. „Miért változtattak a koncepción?”
Lakatos Flórián hegedűs panaszolja, a nagyapja idejében a vendéglők étlapján szerepelt a cigányzenekar programja. A zenészek részesedtek a haszonból. Az ötvenes évektől a muzsikusok remekül megéltek a borravalóból, egészen a 2000-et követő esztendőkig, amikor hanyatlani kezdett az üzlet.
A szakszervezet adatai szerint 1990-ben még 5000 hivatalosan foglalkoztatott cigányzenész dolgozott Budapesten, a feketén dolgozók számát ennek duplájára becsülték. E csoport számára igazi katasztrófát jelentett az 1800 étterem és szálloda magánosítása, ahol a tulajdonos számára sokkal olcsóbb egy CD-lejátszót üzemeltetni, mint egy héttagú cigányzenekart foglalkoztatni.
Focus (focus.de) -
A müncheni hírmagazin Schäuble visszautasítja a Zypries kijelentését címmel ismerteti a berlini koalíció uborkaszezonba illő vitáját.
Brigitte Zypries (SPD) szövetségi igazságügy-miniszter még úgy nyilatkozott a Berliner Zeitungnak: „Úgy látszik, a belügyminiszter időközben már kész feladni azt a követelését, hogy a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) jogkörét szabályozó új törvény tartalmazza az internetes házkutatást.” Egyúttal hangsúlyozta: „Lassan kirajzolódik, hogy a BKA-törvényt e pont nélkül terjesztik a tartományokkal történő egyeztetésre.”
Schäuble-t az elmúlt hetekben számos alkalommal támadta az SPD az internet szorosabb ellenőrzésére vonatkozó tervei miatt. Ma reggel már cáfolta a belügyi tárca, a miniszter álláspont változtatásra vonatkozó híreket. „Nem lesz BKA-törvény internetes házkutatás nélkül”– nyilatkozta August Hanning belügyi államtitkár.
origo.hu
Miért fenyegeti meg jogerős ítéletekkel politikusokat újságírókat Magyar Péter
