Kristóf Lászlót és két társát a nyomozókra egy cukrászdában fegyverrel támadó kommunista Ságvári Endre 1944. július 27-én Budapesten tűzharcban történt megölése, továbbá négy személy 1944 nyarán történt megkínzása miatt háborús bűntettben mondták ki bűnösnek, a halálos ítéletet pedig végre is hajtották.
Az LB 1959-es ítéletet megsemmisítő tavalyi határozatában kimondta, hogy Kristóf László nem követett el háborús bűntettet.
Ismert: a nem háborús helyzetben, közterületen történő lövöldözést, különösen, ha ezt valaki a rendfenntartó szervekre támadva teszi, korábban és mai is elítélte és elítéli (újabban: terrorcselekménynek nyilvánítja) illetve bünteti szinte minden létező állam igazságszolgáltatása.
Ez viszont a még életben lévő egyik megkínzott, Pintér Mariann szerint személyiségi jogait sértette és ezért pert indított az LB ellen. Jogi képviselője a hétfői tárgyaláson úgy fogalmazott: az asszonyt akkor, amikor a csendőrök megkínozták, egész életére kiható sérelem érte, melynek egyedüli jóvátétele az elkövető halálos ítélete volt. Annak megsemmisítése óta pedig „szinte élni se tud”. A Fővárosi Bíróság első fokú ítélete szerint az asszonynak joga volt perelni a történtek miatt és általában az LB ellen lehet pert indítani, ám a konkrét ügyben a személyiségi jogi jogsértés nem történt meg.
A felperes egyik jogi képviselője, dr. Kende Péter újságíró az első fokú ítélet kihirdetését követően újságírói kérdésre elmondta, hogy fellebbeznek a döntés ellen, így a csendőrök által megkínzott asszony LB ellen indított személyiségi jogi pere másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd.
(MTI, MNO)
origo.hu
Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt
