Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilap A megingathatatlan című cikkében ismerteti, miként nem hajlandók a történelmi tényekkel szembenézni az egykori NDK vezető káderei. A keletnémet menekültekkel szemben érvényben lévő tűzparancs hitelessége kapcsán a legfrissebb dokumentumok ismeretében már aligha van tere a kétkedésnek. Csak Egon Krenz, az egykori állampárt utolsó főtitkára vitatja eme parancsok hitelességét. Az NDK volt államfője és a pártállam utolsó főtitkára egy interjúban továbbra is tagadta, hogy létezett volna a belnémet határon a tűzparancs. A Stasi-iratokat feldolgozó hivatal álláspontja szerint az előkerült dokumentumok a korszak további feldolgozását teszik szükségessé. Rainer Eppelmann (CDU) egykori polgárjogi aktivista és az NDK utolsó honvédelmi minisztere úgy fogalmazott, a most megtalált anyagnak arra kell szolgálnia, hogy az immár átkeresztelt állampártot felszólítsák bűnei beismerésére. A feltétlen tűzparancsot meglepő módon a Stasi-iratokat kezelő hivatal magdeburgi kihelyezett irodájában találták. „A dokumentum azért rendkívül fontos, mert az akkori politikai vezetésben részt vevők máig tagadják a parancs létét”, nyilatkozta Marianne Birthler, a hivatal vezetője. A dokumentum az NDK titkosszolgálatának különleges alakulatát arra utasította – a katonákat határőröknek álcázták –, hogy azonnal lőjenek a menekülőkre, még akkor is, ha nőket és gyerekeket visznek magukkal, fogalmazott Andreas Schulze, a hivatal szóvivője. E különleges egységnek az volt a feladata, hogy a keletnémet néphadsereg és a határőregységek feltételezett dezertőreit felderítse és megakadályozza menekülésüket. A „normális” határőr-katonákat ezzel szemben arra utasították, hogy a menekülőket előbb felszólítással, kutyákkal vagy figyelmeztető lövésekkel próbálják megállítani. (Az egykori NDK és NSZK határán mégis több száz embert gyilkoltak meg – a szerk.)
Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilap vasárnapi kiadásában Martin Wittmann Hol vannak a nők? című riportjában ismerteti a félrészeg német turisták balatoni útján szerzett személyes tapasztalatait. A buszon a legtöbben már akkor részegek, amikor kora este a szerző felszáll a buszra. A sofőr előbb kusst üvölt, majd azt ordítja: „Sokat vedeltek, sokat pisiltek, de tartsátok tisztán a budit!” A csürhe egy pillanatra elhallgat, majd iszik tovább – írja a tudósító. Az utat úgy lehet elképzelni, mint osztálykirándulást tanárok nélkül. „Pornó”, üvölti valaki, „b…”, kiáltja valaki más. Alig két órával a sofőr felszólítását követően már telehányták a vécét. „És hol vannak a nők?”, kérdezi az egyik frankfurti. „Riminiben”, hangzik a válasz. „Akkor felcsípek egy magyar nőt”, üvölti a frankfurti. A magyar határ után kiégett kukoricaföldek, elszáradt napraforgók, köztük néhány olyan ház, amelyekről pereg a vakolat. „Mióta van itt vége a háborúnak?”, kérdezi egy rövidre nyírt hajú kölni. A többiek még másnaposságukat próbálják kialudni, részegek, vagy keményen azon dolgoznak, hogy újra azok legyenek. Mint a Rainbow Tours egész 159 eurós balatoni útja során. A 159 eurós siófoki út – a város nevét a buszon Siófucknak mondják – azt jelenti: a reggelinél klórszag, hatcsomagos Dreher dobozos sör a déli pizza után, és esték, ahol a sok sör mellett egyre kisebb a remény, hogy a szexuális ábrándokból valami is megvalósul. Ugyan beszélnek németül, de láthatóan a lehető legkevesebb magyar nőnek van étvágya, hogy egy tesztoszteron-túltengéstől szenvedő frank focicsapat ama játékosaival közösködjön, akik most élik át pubertáskoruk késői fázisát.
origo.hu
Eltűnt egy 12 éves gyerek Budapesten
